Topolya

===19. század===

'''1849'''. január 30.-án a szerb szerviánus hadak kifosztották a Kray-kastélyt és Topolyát, kioltva sok magyar életét. A város részben a tűz martaléka, részben a rablás áldozata lett. A szerbek az utolsó Krayt elfogták és Temesvárra vitték fogságba. Halála után veje, gróf Zichy János lett a topolyai birtok ura '''1852'''-ben.
[[Kép:T04.jpg|A régi római katolikus templom ''(1764–1904)'' a tűzvész előtt|thumb|right|180px]]
Az '''1867'''-es osztrák-magyar kiegyezés, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia születése újabb lendületet adott a fejlődésnek. Megkezdődött a polgáriasodás és az iparosodás. A helybeli ipar fellegvára a malomipar lett. A sok szélmalom mellett megjelentek a gőz-, majd a hengermalmok. A település lassan magához tért. Gróf Zichy '''1869'''-ben felépítette a zárdaiskolát. '''1883'''-ban intézményesítésre került a városrendezés is az ún. szépészeti bizottság által, ami később építészeti bizottság néven működött. A járásbíróság és a telekkönyvi hivatal egyemeletes ma is álló épülete '''1890'''-ben épült. Fazekas Lajos [[szabadka]]i építész tervei alapján neogótikus stílusban kápolna épült a Kálvárián. '''1888'''-ban felújították az '''1764'''-ben épült római katolikus templomot; bár a felújítás jól sikerült, a régi épület nem bírta sokáig. Ezt látva a város vezetősége és az egyház, új templom építéséhez fogott, így készült el a magyarság egyik legnagyobb katolikus szentélye ''(5000 ember befogadására alkalmas)''. Az új templom eredeti terveit Raichle J. Ferenc [[szabadka]]i építész készítette téglaoszlopokkal. A tervváltozások, melyeket Milics és Társai jónevű budapesti cég készített a téglaoszlopok helyett az akkor még az építészetben újdonságnak számító vasbeton oszloprendszert látott elő. A munkálatok '''1904'''-ben kezdődtek el, s '''1906'''. augusztus 5-én adták át a hívőknek.

A város másik ipari büszkesége a nyomdászata volt. [[Szabadka]] és [[Zombor]] után itt működött Bácska harmadik nyomdája, itt készültek a mezőváros lapjai, a Topolya és Vidéke ''(1893)'' és a Bácstopolyai Hírlap.  
<br/>Ez időkben Topolya leghíresebb és legmarkánsabb egyénisége dr. Hadzsy János volt, aki nem csak orvosként, hanem tűzoltóparancsnokként is ismertté vált. Neki köszönhető az Önkéntes Tűzoltó Testület, több artézi kút és fürdő létesítése.

A város az első világháború kitörése előtti utolsó nagyobb vállalkozása a polgári iskola mai is álló épületének felépítése volt.

'''1904'''-ben miniszteri rendelettel a ''Bácstopolya'' nevet Topolyára változtatják, [[Lipár|Emusics-puszta]] a továbbiakban Emőd-puszta néven szerepel. '''1906'''. április 19-én nagy tűzvész pusztított, a lángok martalékává lett a város nagyobb része.