Palánka

{{Település
|másképp_src=Бачка Паланка
|másképp_sr=Bačka Palanka
|címer=Palánka cimere.png
|képAláírás=Palánkai utcarészlet
|fotó=[[Kép:1032374-Travel Picture-Backa Palanka.jpg|Palánkai utcarészlet|240px|center]]
|hivatalos=i
|használt=i
|tájegység=Bácska
|rang=Község
|terület=129,2
|dátum=2002
|népesség=29.449
|irányítószám=21400
|hívószám=021
|körzet=Dél-Bácskai
|község=Palánka
|térkép={{Koord|45|15|03|É|19|23|31|K}}
}}
'''Palánka''' (szerbül ''Бачка Паланка / Bačka Palanka'', szlovákul ''Báčska Palanka'', horvátul ''Palanka'', németül ''Plankenburg'') a [[Dél-Bácskai körzet]]ben helyezkedik el, a Duna bal partján.
<br/>A mai Palánka három település egyesüléséből jött létre:
*'''Ópalánka''' (szerbül ''Stara Palanka'', németül ''Alt-Palanka'')
*'''Újpalánka''' (szerbül ''Nova Palanka'', németül ''Neu-Palanka'')
*'''Palánka''' (szerbül ''Palanka'', németül ''Palanka'' vagy ''Plankenburg'')

==Népessége==
*'''1900'''-ban:
**Ópalánka 5586 lakosából 3964 szerb, 855 német, tovább kisebb számmal szlovák, magyar és horvát
**Újpalánka 1899 lakosából 1759 német, 91 magyar, kevés szerb és szlovák
**Palánka 5704 lakosából 4530 német, 820 magyar, 206 szlovák, 97 szerb és 24 horvát
*'''1948''': 12.830
*'''1953''': 13.625 	
*'''1961''': 16.475 	
*'''1971''': 21.104 	
*'''1981''': 25.001 	
*'''1991'''-ben 26.780 lakosából 19.498 szerb, 3113 jugo., 1226 szlovák, 1182 magyar, 781 horvát, 175 cigány, 81 német<ref name="MTA">[http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=17386&settlement_name= Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia]</ref>
*'''2002-ben''' 29.449 lakosából 23.864 szerb, 1194 szlovák, 1160 magyar, 618 horvát, 607 jugo., 231 roma, 68 német<ref name="MTA"/>

==Nevének eredete==
A palánka török eredetű főnév, mely kerítéssel erődített várhelyet jelent.

Az első településtől, mely ''Ópalánka'' néven szerepelt, először ''Palánka'' vált le '''1770'''-ben. Ekkor a régi Palánkának megjelenik a ''Rácz-Palánka'', az újabbnak pedig az ''Új-Palánka'' elnevezése.
<br/>'''1807'''-ben Ópalánkáról újabb település vált le, aminek ''Német-Palánka'' volt kezdetben a neve, majd később csak ''Palánka'' lett.

==Története==
===Ópalánka===
====A középkortól a törökig====
Ópalánka környéke már a '''XIII. századbeli''' okmányok tanúsága szerint is sűrűen lakott hely volt és határában különféle nevű helységek álltak. A Palánka nevet azonban nem találjuk a török idők előtt, sőt a későbbi török defterekben sem fordul elő. Az Ungarisches Magazin említi ugyan, hogy Palánkát '''1593'''-ban a török árokkal és sánccal vette körül, '''1599'''-ben pedig a keresztények felégették;<ref>Ungarisches Magazin IV. évf. 378. l.</ref> azonban a helység, bár palánk volt, azaz bekerített erődítmény, a Palánka nevet aligha viselhette abban az időben, mert Lazius '''1556'''. évi térképén a dunántúli Szerém-Újlak mellett kelet felé Nesth ''([[Nyest]] és Újlak)'', s ezekkel szemben a bácskai oldalon Pesth és Keresztúr van említve. Így van ez Krekvitz '''1685'''. évi térképén és egy '''1596'''. évi térképen is. A Hevenesi-féle '''1689'''. évi térkép szerint is Pest meg Keresztúr áll szemben a dunántúli Újlakkal. Mindebből következtethető, hogy Pest állt a mai Ópalánka helyén. 
[[Kép:Bp3.png|A katolikus templom régen|thumb|right|180px]]
Ezt a Pestet már '''1486'''-ban oppidumnak, azaz mezővárosnak mondják, míg a török háborúkban el nem pusztult. '''1519'''-ben Újlakkal ''(ma Ilok)'' szemben levő helyzete miatt Újlak-Pestnek is nevezik. A török defterekben Ilok néven találjuk felsorolva '''1554'''-ben 2, '''1570'''-ben 5, '''1590'''-ben csak 8 adózó házzal, pedig nevezetes és népesebb hely lehetett, de a lakosok többsége hihetőleg törökökből és nem adózókból állott. 

====A török után====
A török kiűzetése után a császári táborkari mérnök Marsigli térképén '''1690'''-ben már vicus Palánka ''(P. falu)'' van feltüntetve Ilokkal szemben. A Bács vármegye '''1699'''. évi összeírás felsorolja Palánkát is, de ennek összeírását a katonaság megakadályozza, mert határőrvidéki katonai sáncnak volt kiszemelve, és '''1702'''-ben határőrségi milicia szervezésekor a dunai határőrvidékbe került. 
<br/>Bács és Bodrog vármegyék rendezésekor, '''1717'''-ben Palánka Bodrog vármegyébe került, mely szept. 20-án gyűlést is tartott Új-Palánkán. 

A határőrök igen sokat hatalmaskodtak és a környék nagy kárára terjesztették ki hatalmukat. Így a keresztúri bíró is panaszkodik '''1728'''-ban, hogy Kerekity és Tamana nevű pusztájukat és Illova puszta felét tőlük a katonák elragadták. A határőrök népes, betelepített pusztái voltak: [[Bulkesz]], Kerekity, Visinda, Plavsin-szállás, Bicsanszky-szállás, Szmolynarovics, Uros, Rajkov-szelo, Knesevity-szállás, Miskov-szállás és Zlatno-glavacz. Nem voltak benépesítve: Ilovának fele, Pavlovácz, Mandra, Lyubisity és még mások. Hasonló hatalmaskodásról panaszkodik a vármegye '''1731'''-ben is. 
[[Kép:Centar centar.jpg|A központ|thumb|right|180px]]
'''1740''' körül Palánka a dunai vagy szerémi határőrvidékbe tartozott, s annak feloszlatásakor Palánka is megszűnt katonai sánc lenni. Egy '''1745''' július 1-én kelt királyi rendeletre polgárosíttatott és a vármegyébe csatolták. Ugyanez év október 1-én a megjelent királyi vegyes bizottság 107 családfőt talált, akik közül csak négy akart továbbra is katonáskodni, 14 pedig táborban volt távol. A hivatalos átadás október 23-án ment végbe. '''1747''' nov. 8-án a vármegye új adóösszeírást tartva, Palánkán mindössze 119 adózó személyt talált, kik mindannyian szerbek voltak. '''1754'''–'''55'''-ben oppidum ''(mezőváros)'' előnévvel szerepel. Cothmann kamarai biztos '''1763'''-ban itt járva, Palánkát a legnépesebb szerb falvak egyikének mondja, melynek díszes temploma, és oly nagy határa van, hogy azon három nagyobb falu is elférhetne. De sok helyen talált jókora műveletlen területet is. A falutól messzire elnyúló pusztákon a távolság miatt annyi szállás volt, hogy azok maguk is külön kis falvaknak látszottak, ahol az emberek állandóan kint laktak. 

====Telepítések====
[[Kép:Backa Palanka.jpg|Az ópalánkai pravoszláv templom|thumb|right|180px]]
'''1764'''–'''65'''-ben németek telepedtek le Palánkán, de némely adat szerint már '''1754'''-ben is volt itt telepítés. Az új lakosok nem éltek békében, mert a nyelv, a vallás és a szokások különbözősége miatt folytonos viszályban voltak a falu szerb lakosaival. Ezért '''1770'''. május 28-án a királyi kancellária elrendelte, hogy az ópalánkaiakat és a németeket a vármegye különítse el. '''1770''' szeptemberében Kruspér Pál kamarai adminisztrátor is kéri a vármegyét, hogy a palánkai határt: Vizinda, Sztublina, Keresztúr pusztákat a szerbek és a németek között arányosan ossza fel. Szerb volt akkor 251 gazda és 7 zsellér. A németek szegényebbek és csak 77 házuk volt, mivel nem igen foglalkoztak földműveléssel. 

Ópalánka '''1770'''-ben veszített területéből, amikor határának egy részét elvették a külön telepített római katolikus németek számára. Ekkor származott az új község ''Új-Palánka'' néven melytől megkülönböztetésül a régi helységet ''Rácz'' vagy ''Ó-Palánkának'' is nevezték. '''1775'''-ben már előfordul ''Ó-'' és ''Új-Palánka'' elnevezés is. Ó-Palánka nemsokára ismét veszített terjedelmes határából. Az üres telkek betelepítésére ''(6 2/4 sessio és 125 lánc rét)'' ismét németeket hoztak '''1786''' május és júniusban, ezzel megalakult a harmadik Palánka, amely ''Német-Palánka'' nevet kapott. '''1800''' után annak csak három utcája épült a Duna felé, ahova csupa mesterembereket telepítettek. 
<br/>Szintén '''1786'''-ban vették el Palánkától Kerekity és Plavsin-szállás. Az '''1790'''. február 12-én kelt helytartótanácsi rendelet szerint az itt lakó németeket a szerbektől el kellett különíteni két külön helységbe. De úgy látszik, csak '''1807'''-ben keletkezett a már meglevő két Palánka között a harmadik Palánka: ''Német-Palánka''. 

====19.–20. század====
[[Fájl:Ópalánka1904.png|Ópalánka címeres pecsétje ''(1904.)''|100px|thumb|left]]
Ópalánka a vármegye kérelmére '''1826'''-ban megkapta a vásárjogot és mezővárossá lett. Lakossága, akkor túlnyomóan szerb és kevés német volt. Céhei '''1840'''-ben kaptak szabadalmat, így a szűcsök, vargák, kovácsok, lakatosok, szabók. A pravoszláv templom '''1795'''-ben épült. 
<br/>Ópalánka első pecsétje '''1774'''-ből maradt fenn. 

A '''XX. század''' elején Ópalánkán volt az európai hírnevű Michels-kenderáztatótelep és kötélfonógyár, mely 500–600 munkást foglalkoztatott; voltak téglagyárak, két pénzintézet, és néhány egyesület is működött a városban.

{{clear}}
===Újpalánka===
[[Kép:Skola2.jpg|Október 20. iskola|thumb|180px|right]]
E helység '''1770'''-ben keletkezett, amikor Kruspér Pál kamarai adminisztrátor arra kérte a vármegyét, hogy az ópalánkaiaktól elkülönített németeknek engedje át a palánkai határ egy részét. 

Újpalánka már '''1772'''-ben szerepel hivatalos okiratokban. '''1786'''-ban községgé, '''1828'''-ban mezővárossá lesz és vásárjogot nyer. Ipara gyors virágzást ért. '''1816'''-ban a szűcsök; '''1817'''-ben a rézművesek és a pékek; '''1822'''-ben a bocskorkészítők, mézeskalácsosok, kalmárok, ácsok; '''1824'''-ben a borbélyok, '''1827'''-ben a szűrszabók; '''1830'''-ban a kalaposok, '''1832'''-ben a kádárok, '''1833'''-ban a tímárok, '''1834'''-ben a szappanosok, '''1837'''-ben az asztalosok és lakatosok; '''1839'''-ben a vargák és halászok, '''1841'''-ben a német szabók és '''1843'''-ban a magyar szabók kaptak céhszabadalmat. Ekkor lakossága kizárólag római katolikus és német volt. 1927-ben Blázek M. Géza és Eisenhuth Ferenc megalapították a „Merkur” táskagyárat, ahol 500 lakósnak osztrák szakemberek betanításával biztosítottak munkát. 

Újpalánka első pecsétje '''1775'''-ből való. 

A monarchia ideje alatt itt volt az ország egyik legjobb cement-műkőgyára, ahol kiváló színes cementlapokat is gyártottak. '''1908'''-ban épült díszes római katolikus temploma. A községben a '''XX. század''' elején volt egy szép sétány is, ahol a Kallós Ede alkotta Szent István király-szobor állt.

===Palánka===
Palánka, vagy régebbi nevén ''Német-Palánka'' '''1807'''-ben keletkezett Ó- és Újpalánka között. '''1826'''-ban május 12-én lett mezővárossá. A községnek következő pecsétjei ismeretesek: 
[[Kép:Palanka Coat of Arms.jpg|250px|left|thumb|Palánka pecsétjei]]
*A képen egy ember kaszál, mellette kalászok vannak. „''Sig. Reo. Caal. Poss. Teuto. Palanka.''” Használva '''1829'''. 
*Egy dicsfényes ember látható három kalásszal. „''Gemeinde Deuts-Palanka.''” Használva '''1845'''–'''50'''. 
*A pecséten semmi kép nincsen. „''Deuts-Palankaer Markt Gemeinde.''” Belül ez az írás van: „''Nolond''” (?). Használva '''1850'''–'''70'''. 
*Jézus dicsfénnyel. Jobbra búzakéve, balra eke. Köríratja: „''Német-Palánka mezőváros pecsétje.''” Használva '''1870'''–'''90'''. 
*A kép teljesen ugyanaz, de a körírat „''Bács-Bodrog vármegye Németpalánka községe.''” Használva '''1890'''. 

Ipara már a '''XIX. század''' elején igen szép és fejlett volt; volt itt selyemgubóraktár, dohány beváltó hivatal, téglagyár, mészégető, két gőzhajóállomás, egy gőzkomp, posta-, távíró- és telefon és vasúti állomás. Élénk kereskedőhely volt, két országos vásárt tartott és hetenként három hetivásárt. '''1818'''-ban kaptak céhszabadalmat a kőművesek, molnárok, pékek. 

Római katolikus temploma '''1787'''-ben, evangélikus temploma '''1892'''-ben épült.

===Történelmi települések===
''Örös'', vagy ''Erős'' '''1403'''-ban a Szántai Marhártiak birtoka. '''1412'''-ben az Örösi családot is itt találjuk. '''1431'''-ben az Örösi Nagy, a Kepes és a Deres családok előneveként van említve. '''1486'''-ban, Marhárti Jakab elhuyta után, a Nagybicseiek kaptak rá királyi adományt. Ekkor a Lekcsei Sulyokok is igényt tartottak e birtokra, de '''1489'''-ben lemondtak róla. '''1486'''-ban a Porkoláb család is részbirtokos volt. 

''Jánosfalva'' '''1455'''-ben szerepel a Lekcsei Sulyok család birtokaként. 

''Lengyel'' vagy ''Lengel'', már '''1308'''-ban szerepel a Lengyeli nemesek nevében. '''1408'''-ban a Garaiak kapnak rá királyi adományt. '''1412'''-ben az Örösi család is birtokosa. 1455-ben Nagyvölgyi Lászlót iktatják itt be. 1522-ben még szerepel a dézsmajegyzékben, de azután nyoma vész. 

''Molnosfalu'' '''1418'''-ban a Csigerdiek birtoka, melyet a Garaiaknak adnak el. '''1520'''–'''22'''-ben még előfordul a megyei dézsmajegyzékben. 

''Tamanya'' vagy ''Tamana'', '''1327'''-ben a [[bács]]i káptalané. '''1334'''-ben az érsek elcseréli más birtokért. 

''Tittes'', '''1403'''-tól '''1467'''-ig a Szántai Marhárt család birtoka. Későbbi sorsa megegyezik a szintén elpusztult Erős községével.

==Egyház==
Már '''1237'''-ből származó iratok említik ezt a plébániát Peszt néven. '''1755'''-ben újraalapították [[Dunabökény]] (Mladenovo) területéből és Újlakról (Ilok) irányították. A templomot '''1787'''-ben építették, belső felújítását '''1925'''-ben és '''1966'''-ban végezték, kívülről pedig '''1927'''-ben és '''1967'''-ben újították fel. Névadója: Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása. A templom méretei: hossza 33 m, szélessége 15 m, a hajó belmagassága 11 m, a torony 32 m magas. Öt harangja közül a legnagyobb 1080&nbsp;kg, a legkisebb 30&nbsp;kg. Az anyakönyvet '''1755''' óta vezetik. A plébánia területén van Ópalánka vikariátusának imaháza '''1927'''-ből. Névadója Páduai Szent Antal. '''1959'''-ben alaposan föl lett újítva. 

Az újpalánkai leányegyházat '''1920'''-ban alapították, és neogótikus stílusban új templomot építettek. A templom névadója: Árpád-házi Szent Erzsébet. A II. világháború után ezt a templomot teljesen lerombolták. 

'''1814'''-ben emelték a Jézus Szíve kápolnát a Kálvárián, '''1844'''-ben kibővítették, majd '''1896'''-ban és '''1903'''-ban is felújították. '''1889'''-ben épült a Szent Rókus kápolna a temetőben.

==Képek==
<gallery>
Kép:Backapalanka1ge8.jpg|Üdvözlet Palánkáról
Kép:Bp1.png|Régi képeslapok
Kép:Bp2.png
Kép:2951149.jpg
Kép:Palanka1897-36.JPG|Szent István szobor. Az 1897. augusztus 20-án felavatott bronz szobor koronázási díszben ábrázolja a királyt. A szobor Kallós Ede alkotása.
Kép:Bp4.png|Pravoszláv templom régen
Kép:Bp5.png|A monostor
Kép:John Feldenzer house in Palanka on Orehova Ulica St. March, 2004.jpg|John Feldenzer háza
Kép:Palanka burgerschool.jpg|Polgári iskola
Kép:Palanka hotel casino.jpg|Palánkai kaszinó hotel (Német) Palánkán 
Kép:Palanka Taxistand.jpg|A palánkai taxiállomás
</gallery>

==Forrás==
*{{Borovszky Bács}}
*John Feldenzer: [http://www.feldenzer.com/palanka.htm Németek Palánkán]
<references/>

{{Sablon:A_Vajdaság_községei}}
{{Sablon:Dél Bácskai körzet}}

[[Kategória:Dél-Bácskai körzet]]
[[Kategória:Palánka község]]
[[Kategória:A címertár települései]]