Pétervárad

{{Település
|másképp_src=Петроварадин
|másképp_sr=Petrovaradin
|címer=Pétervárad címere.jpg
|fotó=[[Fájl:Citadel Petrovaradin.jpg|center|240px|A péterváradi vár]]
|képAláírás=A péterváradi vár
|hivatalos=i
|használt=i
|tájegység=Szerémség
|rang=Község
|terület=27,2
|dátum=2002
|népesség=13.973
|irányítószám=21131<br/>21132<br/>21133
|hívószám=021
|körzet=Dél-Bácskai
|község=Újvidék
|térkép={{Koord|45|14|48|É|19|52|46|K}}
}}
[[Kép:Petrovaradin 1.jpg|thumb|180px|right|A vár alatti városrész a horvát templommal]]
'''Pétervárad''' (szerbül ''Петроварадин / Petrovaradin'', horvátul ''Petrovaradin'', németül ''Peterwardein'') [[Újvidék]]kel szemben a Duna szerémségi oldalán fekszik. Mára szinte [[Újvidék]] város részévé vált, habár saját önkormányzata van és külön [[Pétervárad község|községet]] alkot hivatalosan.

==Népessége==

* '''1910'''-ben 5727 lakosából 3266 horvát, 894 német, 730 szerb, 521 magyar, 159 szlovák volt.
*'''1991'''-ben 11.285 lakosából 5643 szerb, 2236 horvát, 1893 jugo., 431 magyar, 250 montenegrói, 148 ruszin<ref name="MTA">[http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=17443&settlement_name= Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia]</ref>
* '''2002'''-ben 13.973 lakosából 9708 szerb, 1364 horvát, 779 jugoszláv, 396 magyar, 228 montenegrói, 141 ruszin volt<ref name="MTA"/>

==Nevének eredete==

A római korban ''Cusum'', bizánc idejében ''Petricon'', a középkori magyar állam idején ''Bélakut'', ''Belafons'', a monarchia idejében ''Perwardein'', ''Varadin'', ''Petrovaradin'', ''Peterwaradein'', ''Pétervár'', ''Pétervárad'', ''Péterwarde''.

A péterváradi vár falain kívül eső település is változtatta neveit: ''Majur'', ''Malerhafl'', ''Malerhafel'', ''Meierhöfe''.

==A vár története==
===Ókor===

A történelmi leletek arról tanúskodnak, hogy a vár már az őskorban is létezett. A Tarcal ''(Fruška Gora)'' lankáin volt a ''Cusum'', később ''Acumincum'' nevű római erődítmény.

===Középkor – 13. századig===

A korai középkorban Pétervárad Bizánchoz tartozott. A '''XII. században''' jelentős szerepe volt Bizánc és Magyarország ellen folytatott háborúkban.

IV. Béla magyar király '''1237'''-ben Péterváradot a cisztercita Ukurd kolostornak adományozta, ekkor a ''Belafons'' nevet kapta. Itt említik meg először ''Peturwarod'' néven írásos dokumentumban.
<br/>A tatárjárás után a ciszterciták a védelem érdekében erődítményt építettek. Vannak olyan feltevések is, hogy a '''XIII. század''' második felében Dragutin Nemanjić király uralma idején – aki Szerémség egyik részén uralkodott – Pétervárad a szerb állam tulajdonában volt.

===A 15.–18. század===
'''1439'''-ben Albert király Garai Jánosnak adta. Az '''1440'''–'''1441'''-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké.

'''1463'''-ban Péterváradon szábort tartottak, amelyen szerződést kötött Mátyás király és Velence, amely értelmében szövetségesek lettek a török birodalom ellen. Ennek ellenére '''1526'''. július 15.-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27.-én tudta bevenni. Pétervárad török hatalom alatt volt több mint 160 évig, egészen '''1688'''-ig, amikor is Miksa Emmánuel bajor választófejedelem felszabadította.
<br/>'''1694'''. őszén azonban Ali pasa ismét elfoglalta egy rövid időre, majd Caprara közeledtére visszavonult. Utoljára '''1716'''. augusztus 5.-én ostromolták a törökök Ali bég negyvezír parancsnoklása alatt, de ekkor Szavojai Jenő parancsnok vezetésével magyar katonaság megverte őket, amikor a nyár kellős közepén váratlanul leesett a hó.

===A vár virágkora===
[[Kép:GrbPetrovaradin.jpg|thumb|100px|left|Pétervárad címere 1792-ből]]
A régi vár helyén 40 méteres magaslaton '''1692'''-ben kezdődik a Habsburg birodalom legnagyobb erődítményének építése [http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A9bastien_Le_Prestre_de_Vauban Vauban] várépítési módszere alapján. Az építés első szakasza '''1726'''-ig tart, míg a második '''1753'''–'''1780'''-ig. Ez korának egyik legpompásabb katonai építménye volt Európában. ''„Gibraltár a Dunán”'' ahogyan nevezték egyesek, leginkább Mária Terézia uralkodása idején épült, ekkor nyerte el mai formáját. A vár 112 hektáron terül el, egy egyedülálló alagút folyosórendszerrel melynek hossza 16&nbsp;km.

===A 19. század===

'''1848'''. október 15.-én a város feltűzte a magyar háromszínű zászlót. December 12.-én az osztrák érzelmű tisztek zavargást idéztek elő a várban, de a Don-Miguel ezred magyar érzelmű legénysége azonban az ágyukat és több pontot elfoglalván, tisztjeinek ellenszegült. '''1849'''. június 5.-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő magának akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár '''1849'''. szeptember 7.-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét ''(180 fő)'' november 7.-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
[[Kép:Petrovaradin.jpg|180px|thumb|right|A híres fordított óra]]
Az első szerb felkelés idején a péterváradi vár fegyvertárában rakták össze a felkelők első ágyúit, melyeket Szerémségen keresztül Macsóba csempésztek át.A felkelés megbukása után a várba internálták Karađorđet és vajdáit. A felkelés ideje alatt '''1849'''. június 12.-én a magyar hadsereg a várból bombázta [[Újvidék]]et.

==A város története==

A római korban már erődített település volt a mai város helyén, melyet előbb ''Cusum''-nak, később ''Acumincum''-nak neveztek. Pétervárad és [[Újvidék]] szinte egy település volt sokáig de Pétervárad előbb lett város [[Újvidék]]nél. A csatornahálózatot a vártól a Dunáig '''1725'''-ben fejezték be, míg [[Újvidék]]en az első csatornahálózat '''1880'''-ban készült el. A postai küldeményeket a péterváradi postán keresztül szállították már a '''XVIII. században''', [[Újvidék]]en az első posta '''1853'''-ban kezdett működni.

Itt született '''1801'''. október 16.-án Josip Jelačić horvát bán, császári altábornagy.

==Címere==
[[Kép:Pétervárad címere.jpg|thumb|130px|left|A címer]]
'''Pétervárad''' mint Szabad lövészszázad a bécsi Háborús tanács határozatával '''1751'''. október 6.-án címert kapott. A címer négy részből áll.

Az elsőben és a negyedikben egy széttárt karú sas van – ez az osztrák császárság szimbóluma.

A második mezőben szent Péter kezében két kulccsal, a vár és a helyőrség védőszentje.

A harmadik mezőn az ég látható öt madárral – ez a béke szimbóluma.

A címer közepén egy kicsi piros pajzs látható amelyet egy páncélba öltözött kéz tart amely lendületben lévő kardot tart, ez a nehéz csatákra és háborúkra emlékeztet amelyeket a várban és környékén folytattak.

A címer bővített változatán mindkét oldalon egy-egy katona áll. Egy középkori páncélos lovag és egy szerb granicsár akik a címer felett tartják a koronát, amely felett ismét megjelenik a piros páncélon látható szimbólum.
A címer katonai trófeákon is megtalálható: két ágyún, négy zászlón, egy dobon, két csörgődobon és 16 ágyúgolyón.

==Képek==
<gallery>
Fájl:Petrovaradin Fortress 2.jpg|A vár Újvidékről nézve
Kép:Petrovaradin03.jpg|A város
Kép:Petervarad1.jpg|A katolikus templom
Kép:Petrovaradin Fortress 3.jpg|A várhoz felvezető lépcső
Kép:Petrovaradin hotel mapa.jpg|A vár alaprajza
Kép:Suburbium 13.jpg|Josip Jelačić szülőháza
</gallery>

==Forrás==
* Petrovaradin, Enciklopedija Novog Sada. knjiga 20, Novi Sad, 2002.
* Henderson, Nicholas:Prince Eugene of Savoy. Phoenix Press. 2002.
* Zvonimir Vuković,Igor Novaković: Petrovaradin juče, danas, sutra. Novi Sad, 2005.
* Marko Kljajić: Sveti Juraj u Petrovaradinu. Petrovaradin, 2004.
* Stari Novi Sad I, Književna zajednica Novog Sada. Novi Sad, 1991.
* Živko Marković: Novi Sad i Petrovaradin. Novi Sad, 1984.
* „Kulturno-privredni pregled Dunavske banovine” br. 5 i 6, Novi Sad, 1939.
*Kalapis Zoltán: „Negyvennyolcnak nagy idejében”. Forum kiadó, 1998. (ISBN 86-323-0443-7)
<references/>

{{Sablon:A_Vajdaság_községei}}
{{Sablon:Dél Bácskai körzet}}

[[Kategória:Újvidék község]]
[[Kategória:Dél-Bácskai körzet]]
[[Kategória:A címertár települései]]