Kamanc

== Története ==
===Az ókortól a középkorig===
Már a római korban is, a '''IV. században''' létezett település a mai Kamenica területén, a Cusum római katonai erődítménytől nyugatabbra, a Köves ''(Újfalusi-)''patak völgyében. A Cusum római castrum, a számítások szerint az [[Újvidék]]i Televízió lerombolt épületének környékén lehetett, félúton [[Pétervárad]] és Kamenica között. 

A '''IX. század''' végén, a nagy népvándorlás utolsó hullámában megérkeztek a magyar törzsek és ezt a tájat is benépesítették. Közvetlenül a Dunába torkolásuknál alakult ki az első település, amelyet az itt maradt szláv lakosság után Kamennak, Kűnek neveztek, ebből lett
a Kamancz – a későbbi Kamenica.

Nevével először '''1223'''-ban találkozunk, azok után, hogy a Bizáncban megözvegyült Margit, II. Endre magyar király húga, udvartartását [[Pétervárad]]on rendezte be. III. Horatius pápa is oltalmába vette az özvegyet, és '''1223'''. március 30.-án kelt levelében megerősítette őt bizonyos szerémségi területek birtoklásában. Ebben a birtokjegyzékben szerepel Castrum Keu (Kő, ma: [[Bánostor]]) és ''Camencz'', a mai Kamanc.
[[Kép:Kamenica01.jpg|thumb|right|180px|Kamanc központja]]
Új kutatások ''Camencz''-et csak birtokként említik, holott jelentősebb számban lakott település lehetett már. Ezt a feltevést erősíti meg az '''1237'''. július 8-án kelt bélakúti<ref>IV. Béla magyar király 1235-ben a franciaországi Troisfontaines-i híres kolostorból cisztercitákat telepített le a péterváradi sziklavár környékére, ezek felépítették kolostorukat és azt jótevőjük után Bélakútnak nevezték el.</ref> cisztercita apátság adománylevele, amelyben Kamancnak ''(Villa Camanch)'' nevezték.
<br/>Az említett oklevél a csanádi főispánnak, Péternek elkobzott birtokaira hivatkozik, mivel
az megölte Gertrud királynőt, II. András király feleségét, a későbbi IV. Béla király anyját. Ezért kellett Törce fiát, a gyilkos Pétert jószágvesztéssel büntetni. Az elkobzott javait a király a bélakúti apátságnak ajándékozta, Dél-Bácskában tíz falut és Szerémségben 25 helységet, köztük Kamancot is.

Már '''1331'''-ben XXII. János pápa elrendelte az esztergomi érseknek, hogy az egész Magyar Királyságban írják össze a katolikus hitközségeket és az egyházi jövedelmeket. Ugyanakkor a pápa ígéretet tett a magyar királynak, hogy az összegyűjtött egyházi adó egyharmadát neki adja. Az akkori szerémségi püspökségben húsz önálló hitközség létezett, ezek egyike Kamanc volt. Tehát az '''1331'''-es egyházi összeírás alkalmával Kamanc mezőváros, mint önálló hitközség szerepelt.
[[Kép:Sremska kamenica donja.jpg|thumb|180px|right|Kamanci utcarészelet]]
A '''XIV. század''' folyamán Kamanc környéke és a Tarcal-hegy vidéke színtiszta magyar lakossággal volt benépesülve. A lakosság túlnyomórészt szőlőműveléssel foglalkozott. Már akkor átgondolt művelés, ültetvényszaporítás, borkezelés folyt. Galeotto Marzio, a Mátyás király udvarában élt humanista mindenesetre úgy vélekedett, hogy a csodálatos szerémi nektárnak nincsen párja a földkerekségen. Az akkori történelmi források Szerémség e vidékét gazdaságilag az ország legvirágzóbb tájai közé sorolták. Kamanc a mérhetetlen nagy gazdagságát tehát elsősorban a szőlőtermesztésnek köszönhette. Tudunk arról is, hogy több száz szegedi polgár rendelkezett szőlőültetvényekkel a Tarcal északi és déli lejtőin.
<br/>A szerémi bor a Dunán és Tiszán eljutott egészen Pestig, majd Esztergomba, Komáromba, s onnan szekereken még távolabbra is. A másik ágon a Tiszán Szegedre, majd onnan Erdélybe és
Kassára. Az egyik krónikás megemlítette, hogy a kassai püspök lakomáján csak kitűnő szerémi
bort szolgáltak fel a vendégeknek. 

=== 15. század – A huszitizmus magyarországi központja===

A '''XV. században''' módosabb kamanci polgárok fiai is a külföldi egyetemeken tanultak. Így került '''1420'''-ban Kamanczi Balázs is Prágába. Prága ebben az időben Husz János tanításaitól volt földúlva. A katolikus egyház Husz Jánost eretneknek nyilvánította és még '''1415'''-ben Konstanzban máglyán elégette. Ez után az egész cseh nép, akik követték Husz János tanait, fellázadt a császár és a pápa ellen. Kamanczi Balázs is elfogadta Husz tanításait a prágai egyetemen és amikor mint teológus befejezte tanulmányait, hazajött szülővárosába Kamancra, ahol a nép között terjesztette a huszita tanokat.
<br/>Ebben az időben a kamanci hitközségnek legalább öt lelkésze volt és ezek közül hamarosan segítői akadtak a huszita tanok terjesztésében. A következő fiatal lelkészek: Újlaki Bálint
és Pécsi Tamás. Mindketten a prágai egyetemen tanultak. Ez a három fiatal pap annyira kiterjesztette ezt a reformista tudományt – huszitizmust –, hogy az egész környéken: keleten egészen [[Szalánkemén]]ig, délen Árpatarlóig ''([[Ruma]])'', nyugaton Újlakig voltak a híveik. Újlaki Bálint pedig egy évig Erdélyben tartózkodott, ahol szintén terjesztette a huszita tanokat.
[[Kép:C0422mn3599.jpg|thumb|100px|left|Marchihai Jakab]]
A [[bács]]i püspök aggodalommal kísérte a szerémségi eseményeket, és végül úgy határozott, hogy jelentést küld a pápának. A pápa '''1436''' tavaszán elküldte Marchiai Jakab ferences szerzetest, hogy kivizsgálja az ügyet, ha kell erőszakkal is felszámolja az eretnekséget.

Marchiai Jakab érkezése után Kamanc környékén eltemetett huszitákat kiásatta és a hullákat a mezőváros főterén nyilvánosan elégettette. A városka lakóira ez nagy hatást gyakorolt, voltak akik félelmükben visszatértek a katolikus valláshoz, de a fiatal kamanci huszita lelkészekre ez nem hatott. Ekkor Marchiai Jakab inkvizítor egy katonai fegyveres csoport élén betört a hitközség épületébe és elfogatta Újlaki Bálint és Pécsi Tamás papokat, míg Balázsnak előző nap sikerült megszöknie és átkelni a Dunán, eljutni [[Bács]]ra, ahol a püspök színe előtt a huszita tanokat megtagadta. Marchiai Jakab az elfogott huszita papokat előbb kihallgatta, majd átadta őket megőrzésre Jánosnak, az akkori kamanci bírónak. 

'''1438''' nyarán Kamanc lakossága szörnyű haragra gerjedt, hogy kedvenc papjaikat bebörtönözték. A vezetőjük Magyar Balázs szabómester volt, akinek karddal a kezében sikerült elkergetnie az inkvizítorokat és kiszabadítani Bálint és Tamás papokat. '''1439'''. augusztus 19.-én azonban Marchiai Jakab visszatért, és leszámolt ellenségeivel. A két pap több száz hívővel elmenekültek messze keletre, Moldvába.
[[Kép:Munchenikodex.jpg|thumb|right|180px|A Müncheni-kódex 169. oldala (''A Huszita Biblia egyik fennmaradt része)'']]
::Bálint és Tamás huszita papok Moldvában telepedtek le és ott tovább tevékenykedtek, mert sem a pápa, sem a császár keze oda már el nem juthatott. Bálint és Tamás Kamancról magukkal vitték könyveiket és írásaikat és ott befejezték a bibliai Ó- és Új Szövetség lefordítását magyar nyelvre, amit nagyrészt már Kamancon készítettek el. Bálint és Tamás '''1439'''-ig befejezték a szentírás fordítását. Ezt a fordításukat nevezték Moldvai Bibliának, Kamanci Bibliának vagy Huszita Bibliának, és ez volt az első magyar nyelvű Biblia. Bálint és Tamás több példányban kézzel írva sokszorosította a Bibliát, de ezekből teljes eredeti példány nem maradt az utókorra, csak könyvtöredékek, valamint az eredetiről készült korabeli másolatok.

Mezővárosi címen a történelem folyamán ''(Civitas san Oppidum Kamancz)'' Kamancz '''1408'''-ban és '''1471'''-ben szerepel. '''1483'''-ban egy korabeli dokumentum arról tanúskodik, hogy Kamancot a kalocsai érsekséghez csatolták. Egy '''1477'''-es okirat pedig arról ír, hogy Kamanc mezővárosa hogyan rendezte a bor megadóztatását a kalocsai érsekkel, név szerint Matacsinszki Gáborral. Voltak olyan kisérletek is '''1494'''-től, hogy a kamanci hitközség elszakadjon a kalocsai érsekségtől és a szirmiumi érsekséghez csatlakozzon, de II. Ulászló király ezért a mezővárost szigorúan megrótta

Kamanc a '''XV. században''' Szerémség északi részében a leggazdagabb mezőváros volt. Messze földön híres latin iskolával rendelkezett, amelyet többek között Szerémi György – Kamanc
szülöttje – is elvégzett. Egyes feljegyzések szerint a mezőváros színházzal is rendelkezett.
::Hogy Kamanc a Szerémség egyik leggazdagabb mezővárosa volt a középkorban, több bizonyíték tanúskodik. A vatikáni „Arany Könyvben” be vannak jegyezve mindazok a zarándokok, akik Kamancról Rómába járultak. A középkorban csak a Kamanciak juthattak el Rómába ''(más helységből nincsenek bejegyzések)''. Így például '''1493'''. május 31-én be vannak jegyezve Bartolomeus, feleségével Zsófiával, Urbán fiával és Margarita leányával. '''1500'''. április 2-án özvegy Keresztes Apollonia, fia György és leánya Zsófia Kamancról. Ugyanez év április 4-én be vannak jegyezve özvegy Bíró Lajosné Ágnes leányával Zsófiával Kamancról. '''1500'''. évben Rómába zarándokolt Bálint, feleségével Annával és fiával Demeterrel. 

A mezővárosnak század végén már legalább félezer lakóháza volt, ebből 150 kő-, míg a többi földből vert ház volt. A mezővárosnak két római katolikus temploma volt. Az egyik templomnak azonban idővel elveszett a jelzése és teljes bizonyosság van arra, hogy annak az alapjaira építették később a görögkeleti ''(ma is létező)'' templomot. 
<br/>Központi helyet foglalt el a latin iskola a Ludi Litarii. Az egész környék gazdag volt szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben. A mezőváros borospincéiben legalább tízezer hordó jó minőségű bor volt.
[[Kép:04.jpg|thumb|180px|right|Ortodox templom]]
A '''XV. század''' közepéig Kamancon zömmel magyar, római katolikus vallású lakosság élt. A század végén, de különösen a '''XVI. század''' elején megkezdődtek az állandó veszélyt jelentő török betörések, amikor portyázó török seregek többször megtámadták Kamancot is. Ennek nyomására délről elindult a török elől menekülő szerbek végtelen hosszú sora. Kamanc környékén a következő sorrendben épültek föl a görögkeleti kolostorok, templomok: [[Görgeteg]] '''1471''' körül, [[Krusedolmonostor|Krusedol]] '''1500''' körül, Ó-Hopovo '''1502''' körül, [[Rakovac]] ''(Dombónál)'' '''1533'''-ban, [[Beocsin]]i kolostor '''1580'''-as években.

===16. század===

'''1514'''-ben Dózsa seregeinek vezetői Kamancot tárgyalási központjuknak nevezték ki, és keresztes felkelő századot alakítottak, amelynek soraiban magyarokon kívül horvátok és szerbek is voltak. Báthory nemesi csapata Baksa falvánál ''(kb. a mai [[Újvidék]] Limán városrészének piaca körül létezett településnél)'' átkelt a Dunán, hogy feloszlassa a lázadó parasztok egységeit, de vereséget szenvedett és visszavonult.

'''1526'''-ban a török beveszi Kamancot. Verancsics Antal, aki egy Konstantinápolyba tartó küldöttséggel '''1557'''-ben átutazott a városon és útinaplójában azt írja, hogy a törökök Kamancra való betörésükkor sokakat megöltek, gyújtogattak, fosztogattak. Mintegy 7000 borral teli hordót törtek össze, úgyhogy a városka utcáin is bor folyt. Sokan mindenüket hátrahagyva menekültek el a városból.

===17. – 18. század===

'''1687'''-ben az osztrák–magyar seregek kiűzték a törököt a környékről, de '''1690'''-ben visszafoglalták a települést. A következő évben ismét kiszorították a török csapatokat, de '''1694'''-ben újra megszállták a várost, s innen indítottak támadást [[Pétervárad]] ellen. Vereséget szenvedtek, így Kamanczot is fel kellett adniuk. '''1716'''. augusztus 2.-án azonban újra bevették a települést, s megint csak innen indítottak támadást [[Pétervárad]] ellen, de pár napra rá (augusztus 5-én) ismét vereséget szenvedtek.