Varázsliget

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Varázsliget
Врачев Гај
Vračev Gaj
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Table separator.png
Varázsliget címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Fehértemplom
Rang Falu
Terület 29,7 km²
Népesség (2002)
  • 1568 fő
Irányítószám 26348
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Varázsliget (szerbül Врачев Гај / Vračev Gaj) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében, a szerb-román határ mellett, a Duna bal partján fekszik.

[szerkesztés] Népessége

  • 1891-ben 2327 szerb lakos[1]
  • 1948-ban 2203 lakos
  • 1953-ban 2200 lakos
  • 1961-ben 2250 lakos
  • 1971-ben 2145 lakos
  • 1981-ben 2040 lakos
  • 1991-ben 1870 lakosából 1731 szerb, 31 cigány, 29 jugoszláv, 15 magyar[2]
  • 2002-ben 1568 lakosából 1483 szerb, 12 macedón, 10 cigány, 10 román, 9 magyar[2]

[szerkesztés] Története

A török hódoltság végén már lakott volt. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Wrachegay alakban fordul elő, 56 házzal. Az 1761. évi hivatalos térkép szerint az újpalánkai kerülethez tartozott. 1770 után a szerb határőrezredé lett. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.

1848 augusztus első napjaiban a szerb lakosság a felkelőktől támogatva fellázadt, mire augusztus 6-án Maderspach őrnagy 1000 nemzetőrrel megtámadta a helységet, de az itt tanyázó 2500 szerb felkelő visszaverte a támadást. E sikeren felbátorodva, a szerb felkelők augusztus 30-án innen Fehértemplom ellen törtek. Szeptember 7-én Maderspach a veressipkások három zászlóaljával és négy ágyúval az itteni szerb tábort rövid küzdelem után szétszórta, a menekülő szerbek pedig a falut felgyújtották. Ekkor a templomon kívül mintegy 300 ház égett le. 1848 október 1-én Rácz Sándor honvédőrnagy 1000 emberrel 2000 szerb felkelőn aratott itt győzelmet.

Az ortodox templom 1778-79-ben épült, de az 1848-as szabadságharcban megsemmisült. 1858-ban építették újjá. A Templomhely nevű dűlőben is volt egy régi templomrom, melynek köveit a lakosok széthordták. E rom valószínűleg még a török hódoltság előtti korszakban e helyen fennállott faluból való volt.

1891-ben kiépült a Fehértemplom-Buziásfürdő közötti vasútvonal, amely itt is elhaladt. A trianoni békeszerződés után azonban megszűnt működni, jelenleg sem használják.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
  • Đorđević Ljubiša: Bela Crkva moj garnizon. Bela Crkva, 2003.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
  1. ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök