Turja
Турија
Turija
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Szenttamás |
| Rang | Falu |
| Terület | 54,2 km² |
| Népesség (2002) |
|
| Irányítószám | 21215 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Turja (szerbül Турија / Turija) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik, Szenttamástól keletre a DTD-csatorna mellett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 3596 lakosából 3352 szerb, 197 magyar, 41 német
- 1991-ben 2614 lakosából 2424 szerb, 59 jug., 34 magyar[1]
- 2002-ben 2562 lakosából 2331 szerb, 42 magyar, 34 cigány[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Először 1470-ben említik Thewre néven. Később Tura, Turia, majd Turja.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1470-ből származik Thewre néven, amikor Thewre, mint szomszéd birtok fordul elő egy hatalmaskodásnál, amelyet Garai Jób szentandrási tisztjei Bélában elkövettek. Ekkor Thewre a Garaiak és a Marhártok birtoka. 1564-ben Vitéz János egri várparancsnok kéri az elhalt Radics Bozsics bodrogmegyei Tura birtokát.
Az 1522. évi dézsmajegyzékben a defterekben s az 1699. évi összeírásban nincs említve. Az 1709. és 1717. évi térképen sincs feljegyezve, de azért már lakott hely lehetett, mert 1715-ben Turiában 20 adófizető volt.[2] Az 1722. évi adóösszeírásban Turia 41 adózó házzal szerepel. Az 1727. évi adójegyzékben 35 házasféllel említik.
1728-ban Turia kamarai falu lakosai panaszkodnak, hogy a szenttamási határőrök földjeiknek felét elragadták.
1745-ben 43 ház volt a faluban; a lakosság többsége határőri szolgálatra késznek nyilatkozott, azonban 1746-ban részben a volt szabadkai milicia által, akik nem akartak polgári állapotra térni, megszállva, határőrvidéki sánc lett. Így Goszpodincze és Temerin is. A határőrvidék megszűntével 1751-ben a királyi koronakerületbe került.
1848-ban a vármegyéhez csatolták, 1870-ben a földesúri terhek alól kiváltotta magát. Turia régi pecsétje 1743-ból való.
A szabadságharckor itt három ütközet is volt a magyarok és szerbek között s ekkor a falu leégett.
Első iskolája 1730-ban, ortodox temploma 1750-ben épült.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Fejér György: Codex diplomaticvs Hvngariae / Magyarország egyházi és világi okmánytára, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest 2004. [1]
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![[1]](http://vajdasag.rs/F%C3%A1jl:N78_14_014.jpg){kind=link}