Torontálalmás

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Torontálalmás
Јабука
Jabuka
Az 1901-ben épült községháza
Az 1901-ben épült községháza
Table separator.png
Torontálalmás címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Pancsova
Rang Falu
Terület 49,4 km²
Népesség (2002)
  • 6312 fő
Irányítószám 26201
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Torontálalmás (szerbül Јабука / Jabuka, németül Apfeldorf) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében helyezkedik el, 11 km-re Pancsovától a Temes bal partján.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1833-ban 2200 lakosából 1840 német, 360 román
  • 1921-ben 3265 lakosából 2901 német, 348 román
  • 1944-ben 2603 lakosából 2323 német, 260 román
  • 1946-ban 3784 lakosából 3480 makedón, 260 román, 14 német
  • 1948: 4392 lakos
  • 1953: 4623 lakos
  • 1961: 5245 lakos
  • 1971: 5453 lakos
  • 1981: 6453 lakos
  • 1991-ben 6598 lakosából 3177 makedón, 2143 szerb, 910 jugo., 93 román, 45 magyar[1]
  • 2002-ben 6312 lakosából 3224 szerb, 2054 makedón, 307 jugo., 79 román, 27 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A legenda szerint az itt letelepedő szerb halászok egy nagy almafát találtak a mai község határától nem messze, és ezután nevezték el Jabukának (alma).

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

A község az úgynevezett Maxondi kerületben feküdt, melyről 1385-ben van először adatunk. Ezt a területet Zsigmond király Sismán bolgár cár egyik hozzá menekült fiának Fruzsin-nak adományozta.
V. László király alatt ez a puszta terület Szentmiklósi Pongrácz Jakab kezére került.

A helység a XVII. század végén, vagy a XVIII. század elején alakult. Még a hódoltság alatt szláv halászok települtek e tájra, a mai községtől mintegy félórányi távolságra, ahol a hagyomány szerint egy terebélyes almafát találtak és e telepet ez után Jabukának nevezték el. A szláv telepesek valószínűleg szerbek voltak, de egyes források szerint romániai vagy bulgáriai szlávok.[2]

[szerkesztés] A török után

Temesvár visszavétele után 1718-ban, már 15 lakott háza volt. 1733-ban 19 szláv család lakta, s a század közepére házainak a száma elérte a 60-at is.[3]

Torontálalmás egy katonai térképen

Az 172326. években gróf Mercy tábornok a temesvári bánság területén határőrvidéket szervezett, és Jabukát a csákovai kerületbe osztotta be. Amikor Mária Terézia a rokkant katonákat gyarmatosította, ide is telepedtek katonaviselt németek, kik 176566-ban annyira megszaporodtak, hogy Jabukán már nem találtak helyet. A katonai parancsnokság tehát a Jabuka határában fekvő Govedarovác pusztán jelölt ki számukra telephelyeket. Az új jövevények e pusztán földalatti üregekben voltak kénytelenek lakni. 1766-ban néhány magyar telepes is érkezett a faluba. Még ebben az évben a szerb lakosok egy része Cserépaljára és Dolovára települt át.
1774-ben már 88 család lakta, és még ez évben román telepesek érkeztek.

Az 1788-iki török betörés hírére a német lakosok egy része Bácskába, a megmaradt szerb lakosok pedig Szekerényre menekültek. A törökök azután felégették a községet, mely a templommal együtt leégett.

[szerkesztés] A 19. század

Az 1959-ben lerombolt katolikus templom

A határőrvidék feloszlatása után, 1872-ben Torontál vármegyébe kebelezték. 1888-ban a helység az Almás nevet nyerte.
Az 184849-iki szabadságharc alatt a község hazafias érzelmű lakossága a nemzeti ügy mellett állott, mi miatt a szerb felkelők 20.000 forint sarcot vetettek ki rá.

A régi római katolikus templom a katonai kincstár költségén, 1775-ben épült, 1788-ban azonban a török betörés alkalmával leégett, de 1792-ben a kincstár újból felépítette.
1828-ban ismét új templomot emelt a község, még csak fából, de 1833-ban kőből újjáépítette. A román ortodox templom Szent Demeter tiszteletére épült 1901-ben.

A helység főutcáján valamikor ódon kőkereszt állt, melyet állítólag azok a lakosok emeltettek, akik 1788-ban a törökök elől menekülve, szerencsésen visszatérhettek házaikhoz.

[szerkesztés] A 20. század

Az I. világháború után az újonnan alakult SzHSz királyság része lett. A II. világháború alatt német megszállás alá került. Miután 1944 végén a németek vereséget szenvedtek, a bevonuló szerb partizánok a teljes német lakosságot (2019 lakos) kivégezték vagy koncentrációs táborba szállították.
A világháború után 571 macedón család érkezett Kriva Palanka-ról.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] A település

[szerkesztés] A svábok Torontálalmáson

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Simo Mladenovski: Banatsko selo Jabuka. Skopje, 1988.
  3. ^ Dr. Slobodan Ćurčić: Naselja Banata - geografske karakteristike. Novi Sad, 2004.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök