Tornyos

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Tornyos
Торњош
Tornjoš
Magyarok Nagyasszonya templom
Magyarok Nagyasszonya templom
Table separator.png
Tornyos címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Észak-Bánsági
Község Zenta
Rang Falu
Terület 60,0[1] km²
Népesség (2002)
  • 1766 fő
Irányítószám 24352
Körzethívószám 024
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Tornyos (szerbül Торњош / Tornjoš) Észak-Bácskában a ZentaTopolya közötti műút két oldalán terül el, központja a ZentaTopolya és a Tornyos–Szabadka közötti utak kereszteződésénél van. A település magába foglalja Zenta község határának északnyugati részét, a Híres-sori, Slavnić-sori és völgyparti, egykor sűrűn lakott és virágzó tanyavilágát, amely az utóbbi évtizedekben rohamosan elnéptelenedett.[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948-ban 2500 lakos
  • 1953-ban 2677 lakos
  • 1961-ben 2769 lakos
  • 1971-ben 3463 lakos
  • 1981-ben 1874 lakos
  • 1991-ben 1908 lakosából 1609 magyar, 217 cigány, 44 jugo., 17 szerb[2]
  • 2002-ben 1766 lakosából 1452 magyar, 256 cigány, 23 szerb, 9 jugoszláv[2]

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a szájhagyomány szerint a messze elnyúló síkságon már távolról látható, török dúlás előtti templomtornyáról kapta.[1]

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

Ősi település a szarmata sírok tanúsága szerint. Dudás Gyula és Dr. Korek József ásatásai során középkori templom maradványait találták a mai Tornyos közelében, bár két különböző helyen. – A mai település helyén,[3] vagy mellette feküdt Likasegyház, mely a mohácsi vészkor pusztult el, s melynek 1526-ig plébániája volt.[4]

[szerkesztés] Középkor

Neve az okiratokban, 1479-ben tűnik fel először, amikor az óbudai káptalan Konya Demeter özvegyétől, Ágotától megszerezte több település között Tornyost is. Az 1521-22. évi dézsmalajstrom is említik 30 adófizető családdal. 1527-ben Török Bálint szabadkai birtokos főúr itt veszi fejét a megsebesült Jovan Nenadnak. Szerémi György emlékirataiban azt mondja, hogy 1527 júl. 18-án, vagyis a mohácsi vész után, mikor Cserni Jován a fekete cár Tornyoson meghalt: „Illa villa – tudniillik Tornyos, – magna erat”. (Az a falu nagy volt).

A mohácsi vész után a környék kisebb települései közül talán Tornyos az egyetlen kivétel amely nem pusztult el, de később az adólajstromok már pusztának nevezik.

1580-ban a török adókönyvek (defterek) szerint 26, 1590-ben pedig, 30 háza adózik. Ekkor a szabadkai adókerülethez (náhijéhez) tartozik. Gombkötő János és társai 1650-ben a nádortól Tornyos-puszta néven kapják ajándékul. – Ezt a területet Tornyos-pusztának nevezték még a XIX. század végén is, habár ebben az időben már Tornyos mint lakott helység, tanyai gócpontként létezik. A karlócai béke után szervezett határőrvidékbe tartozott Tornyos is, majd a tiszai határőrvidék felszámolása után Visszakerült Bács-Bodrog vármegyéhez. 1751-ben Mária Terézia a szerb határőrtiszteknek oklevelet adományoz, s a nemesi oklevélhez 50-50 lánc földet is ad Tornyos pusztán.

[szerkesztés] 19.–20. század

Ady Endre Művelődési otthon

1882-ben a közös községi legelők felosztása után kezd fejlődni. 1907-ben megépült a Magyarok Nagyasszonya templom, 6 évvel később postát is kapott a falu. 1898-ban Jung János tanító szervezésével megalakul a Zenta-Tornyosi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet korlátolt felelősséggel. Ez a szövetkezet átvészelte a két világháborút és 1947-ig működött. 1913-ban megalakítják a Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesület Tornyospusztai Gazdakörét. A pozitív hagyományokon alapulva – mintegy 50 évnyi szünet után – 1992-ben Tornyoson újra megalakították a Gazdakört. Villamos áramot csupán 1952-ben kapott a falu, vízvezetéket pedig 196667-ben.

Az 19521955 közötti időszakban Tornyos önálló község. 1955. szeptember 1-én (átszervezés folytán) a tornyosi KNB megszűnik működni, és teljes területével együtt Zenta KNB kötelékébe kerül.

[szerkesztés] Forrás, jegyzet

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
  • Fehér Lajos: Tornyosi tájékoztató. 2000.
  • Fehér Lajos: Tronyos múltja és jelene. Zenta, 1990.
  1. ^ a b Papp Richárd: Egy tiszta magyar vidék Szerbiában, Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében. 168. o. Budapest, Gondolat Kiadó - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2006. 
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  3. ^ (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  4. ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök