Tornyos
Торњош
Tornjoš
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Zenta |
| Rang | Falu |
| Terület | 60,0[1] km² |
| Népesség (2002) |
|
| Irányítószám | 24352 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Tornyos (szerbül Торњош / Tornjoš) Észak-Bácskában a Zenta–Topolya közötti műút két oldalán terül el, központja a Zenta–Topolya és a Tornyos–Szabadka közötti utak kereszteződésénél van. A település magába foglalja Zenta község határának északnyugati részét, a Híres-sori, Slavnić-sori és völgyparti, egykor sűrűn lakott és virágzó tanyavilágát, amely az utóbbi évtizedekben rohamosan elnéptelenedett.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948-ban 2500 lakos
- 1953-ban 2677 lakos
- 1961-ben 2769 lakos
- 1971-ben 3463 lakos
- 1981-ben 1874 lakos
- 1991-ben 1908 lakosából 1609 magyar, 217 cigány, 44 jugo., 17 szerb[2]
- 2002-ben 1766 lakosából 1452 magyar, 256 cigány, 23 szerb, 9 jugoszláv[2]
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a szájhagyomány szerint a messze elnyúló síkságon már távolról látható, török dúlás előtti templomtornyáról kapta.[1]
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Őskora
Ősi település a szarmata sírok tanúsága szerint. Dudás Gyula és Dr. Korek József ásatásai során középkori templom maradványait találták a mai Tornyos közelében, bár két különböző helyen. – A mai település helyén,[3] vagy mellette feküdt Likasegyház, mely a mohácsi vészkor pusztult el, s melynek 1526-ig plébániája volt.[4]
[szerkesztés] Középkor
Neve az okiratokban, 1479-ben tűnik fel először, amikor az óbudai káptalan Konya Demeter özvegyétől, Ágotától megszerezte több település között Tornyost is. Az 1521-22. évi dézsmalajstrom is említik 30 adófizető családdal. 1527-ben Török Bálint szabadkai birtokos főúr itt veszi fejét a megsebesült Jovan Nenadnak. Szerémi György emlékirataiban azt mondja, hogy 1527 júl. 18-án, vagyis a mohácsi vész után, mikor Cserni Jován a fekete cár Tornyoson meghalt: „Illa villa – tudniillik Tornyos, – magna erat”. (Az a falu nagy volt).
A mohácsi vész után a környék kisebb települései közül talán Tornyos az egyetlen kivétel amely nem pusztult el, de később az adólajstromok már pusztának nevezik.
1580-ban a török adókönyvek (defterek) szerint 26, 1590-ben pedig, 30 háza adózik. Ekkor a szabadkai adókerülethez (náhijéhez) tartozik. Gombkötő János és társai 1650-ben a nádortól Tornyos-puszta néven kapják ajándékul. – Ezt a területet Tornyos-pusztának nevezték még a XIX. század végén is, habár ebben az időben már Tornyos mint lakott helység, tanyai gócpontként létezik. A karlócai béke után szervezett határőrvidékbe tartozott Tornyos is, majd a tiszai határőrvidék felszámolása után Visszakerült Bács-Bodrog vármegyéhez. 1751-ben Mária Terézia a szerb határőrtiszteknek oklevelet adományoz, s a nemesi oklevélhez 50-50 lánc földet is ad Tornyos pusztán.
[szerkesztés] 19.–20. század
1882-ben a közös községi legelők felosztása után kezd fejlődni. 1907-ben megépült a Magyarok Nagyasszonya templom, 6 évvel később postát is kapott a falu. 1898-ban Jung János tanító szervezésével megalakul a Zenta-Tornyosi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet korlátolt felelősséggel. Ez a szövetkezet átvészelte a két világháborút és 1947-ig működött. 1913-ban megalakítják a Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesület Tornyospusztai Gazdakörét. A pozitív hagyományokon alapulva – mintegy 50 évnyi szünet után – 1992-ben Tornyoson újra megalakították a Gazdakört. Villamos áramot csupán 1952-ben kapott a falu, vízvezetéket pedig 1966–67-ben.
Az 1952–1955 közötti időszakban Tornyos önálló község. 1955. szeptember 1-én (átszervezés folytán) a tornyosi KNB megszűnik működni, és teljes területével együtt Zenta KNB kötelékébe kerül.
[szerkesztés] Forrás, jegyzet
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
- Fehér Lajos: Tornyosi tájékoztató. 2000.
- Fehér Lajos: Tronyos múltja és jelene. Zenta, 1990.
- ^ a b Papp Richárd: Egy tiszta magyar vidék Szerbiában, Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében. 168. o. Budapest, Gondolat Kiadó - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2006.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
