Temespalánk

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
(Temespalánka szócikkből átirányítva)
Temespalánk
Банатска Паланка
Banatska Palanka
Temespalánk címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Fehértemplom
Rang Falu
Terület 32,3 km²
Népesség (2002)
  • 837 fő
Irányítószám 26324
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Temespalánka vagy másnéven Palánk (szerbül Банатска Паланка / Banatska Palanka, németül Palank) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik Fehértemplomtól 10 km-re délnyugatra, a Duna közelében, a Karas és a Nera-folyók között. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948-ban 1323 lakos
  • 1953-ban 1334 lakos
  • 1961-ban 1245 lakos
  • 1971-ben 1166 lakos
  • 1981-ben 1095 lakos
  • 1991-ben 974 lakosából 894 szerb, 26 jugoszláv, 6 magyar, 5 román[1]
  • 2002-ben 837 lakosából 752 szerb, 4 magyar, 4 román[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Első írásos említése 1239-ből származik. A XVI. században Uj Palanka, 1713-ban Prkos-Palanka, a XVIII.-XIX. században Neu-Palanka, 1873-ban Uj-Palanka, 1894-ben Palänk, 1918-ban Palanka.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

A középkorban a mai Palánk helyén Haram vára és Haram város állott, mely ekkor Krassó vármegyéhez tartozott. Vára 1128-ban már szerepel, amikor Komnen János görög császár hatalmába került. 1152-ben II. Géza király táborozott itt seregével. 1161-ben a görögök ismét elfoglalták a várat.

Első okleveles adatunk 1239-ből van róla, amikor május 18-án, IV. Béla király innen keltezi egyik oklevelét. Az 133237. évi pápai tizedjegyzék szerint már ekkor egyházas hely volt. Plébánosát egy 1355. évi oklevél is említi.

A XIV. század közepétől kezdve Krassó vármegye alispánjai itt tartanak törvényszéket. 1428 március 28-án Zsigmond király itt töltötte virágvasárnap ünnepét, mikor a törökök elleni háborút intézte. 1445-ben a város a Szörényi Bánsághoz tartozott. 1481 novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököli Miklós.

[szerkesztés] A 15.-17. század

A XV. század közepén szerbek szállották meg. E királyi vár várnagyát 1483-ban és 1487-ben harami bánnak, 1489-ben kapitánynak nevezték. Az 1499. évi rákosi országgyűlésen Haram követei is megjelentek. A vár 14991503 között került török kézre. A II. Ulászló magyar király és a török szultán között 1503 augusztus 20-án kötött béke értelmében Haram a törökök birtokában maradt. Váráról Oláh Miklós is megemlékezik 1536-ban megjelent művében. 1551-ben itt vertek hidat a törökök, mikor Temesvárt fenyegették.

Temesvár eleste (1552) után a régi Horomnak, mely új palánk-erődítvényei után, Új-Palánka nevet nyert, egy bég lett a parancsnoka, aki a temesvári beglerbég alatt állt. 1691-ben, a hódoltság végén Antonio ezredes Veteráni tábornok parancsára Lugosról a szabadcsapatokkal egész Új-Palánkáig nyomult, hol száz szekér szénát és nagy mennyiségű gabonát égettetett el, majd a külső erődöket megtámadva sok törököt levágott.
1692-ben Thököly Imre kuruc vezér táborozott itt. 1697-ben az Erdélyben állomásozó császári hadak vezérei: gróf Rabutin tábornok és gróf Leiningen a Vaskapun átjöttek, november 6-án Új-Palánkát bevették s a kb. 500 főből álló őrséget levágták, az erősséget pedig elpusztították.

[szerkesztés] A 18. század

1716-ban Temesvár visszafoglalása után, gróf Mercy Klaudius Florimundus tábornok, a törököktől időközben ismét megerősített Új-Palánkát elfoglalta. Az 1717. évi összeírás alkalmával csak 37 lakott haza volt. Az 1718. évi pozsareváci békekötés után III. Károly király birtokában maradt, akinek rendeletére a helység melletti szigeten épült várat megerősítették.
A békekötés után szerb lakosai elköltöztek, mire Mercy tábornok németeket telepített ide. 1734-ben lakosainak a száma 499 volt. Mercy tábornok itt egy kisebb kaszárnyát, vámházat és egy veszteglő intézetet építtetett. 1733-ban már a kapucinus kolostor is fennállt és a barátok az egész környék katolikus lakosságának a lelki gondozását ellátták.

Az 1738. évi török háború alatt ismét török kézre került. A német lakosság elmenekült, a várat pedig az 1739 szeptember 18-án megkötött béke értelmében lerombolták. A békekötés után a város elnéptelenedett.

1770-ben, a dunavölgyi Határőrvidék kibővítésekor, a német-szerb Határőrvidékhez csatolták. Az 1788. évi török hadjárat alatt az Új-Palánka előtti szigeten levő erőd védelme Lo-Presti József hadnagyra volt bízva, aki a törökök támadásai ellen 43 emberrel harcolva elesett. Lo-Presti sírja fölé 1878-ban emlékoszlopot emeltek. 1788 október 19-én Harrach tábornok 2000 emberrel rohamot intézett Új-Palánka ellen, mely augusztus 21-én a császáriak kezébe került. A háború további folyamán Lipthay altábornagy állomásozott Új-Palánkán, aki innen a Dunán átkelve, 1789 szeptember 7-én a Pálffy-ezreddel Szendrőnél megtámadta a törököket.

[szerkesztés] A 19.-20. század

A szabadságharc alatt is két ízben volt harcok színhelye. 1848 november 30-án Maderspach honvédőrnagy 1000 emberrel 2500 szerb felkelőn győzedelmeskedett itt. 1849 február 13-án Hrabovszky honvédszázados 500 emberrel 900 szerb felkelőt vert szét.

A Határőrvidék feloszlatása után, 1872-ben Temes vármegyébe kebelezték. 1894-ben nevét Palánkra változtatták.

Az ortodox templom 1820-ban épült. Az 1875, 1896, 1907 és 1909. években az árvizektől szenvedett sokat.
A helység határában állt hajdan a kapucinusok kolostora, mely az 1738. évi török háború alatt pusztult el a németek alapította helységgel együtt, melynek lakosai Fehértemplomba menekültek.

1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakat. 1910-ben 1341, túlnyomóan szerb lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök