Tárnok

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Tárnok
Торак
Torak
Tárnok madártávlatból
Tárnok madártávlatból
Table separator.png
Tárnok címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Bégaszentgyörgy
Rang Falu
Terület 83,2 km²
Népesség (2002)
  • 2850 fő
Irányítószám 23232
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Tárnok vagy másnéven Bégatárnok (szerbül Торак / Torak, románul Torac) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik, Bégaszentgyörgytől közúton 7,5 km-re keletre a román határ közelében.
A település Kis-tárnok és Nagy-tárnok egyesüléséből jött lére.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1891-ben[1]
    • Kis-tárnoknak 2963 román lakosa volt
    • Nagy-tárnoknak 3595 román lakosa volt
  • 1991-ben 3700 lakosából 2494 román, 384 szerb, 340 jugo., 319 cigány, 91 magyar[2]
  • 2002-ben 2850 lakosából 1780 román, 569 szerb, 203 cigány, 89 magyar, 83 jugo.[2]

[szerkesztés] Nevének eredete

Szerbül 1947-től 2001-ig Бегејци / Begejci.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Kis-tárnok

A középkorban csak egy Tárnok nevű helység feküdt itt. Az 133237. évi pápai tizedlajstrom a torontáli főesperességi plebániák között sorolja fel. 1401-ben Keve vármegyei faluként szerepel. 14001455-ben a Csáki családé.

A török hódoltság alatt elpusztult. A Mercy-féle térképen lakatlan helyként szerepel a becskereki kerületben, Toraik néven. 1750-től a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bírta bérben. Még 1761-ben is puszta volt.

1765-ben marosmenti románokat telepítettek ide. Később, az 1788. évi török hadjárat alatt négy szerb menekült család is nyert itt elhelyezést. II. József 1773-ban, harmadik délmagyarországi útjában e helységben is megfordult.
A XVIII. század végén a Kiss család birtokába került. 1838-ban Kiss Antal volt a helység földesura, utána Kiss Miklós. 1856-ban a falu negyedrésze leégett. 1866-ban pedig 300–400-an haltak el kolerában.

A görög-keleti románok temploma 1816-ban épült.

[szerkesztés] Nagy-tárnok

A Mercy-féle térképen csak egy Torak nevű lakatlan helységet találunk, a becskereki kerületben. 1761-ben még puszta volt. Kincstári pusztaként 1781-ben Kiss Izsák vette meg. 1838-ban Kiss Antal, később 1848-ig Kiss Ernő volt a földesura.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  1. ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök