Szilbács

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Szilbács
Силбаш
Silbaš
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Table separator.png
Szilbács címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Palánka
Rang Falu
Terület 42,6 km²
Népesség (2002)
  • 2849 fő
Irányítószám 21433
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Szilbács (szerbül Силбаш / Silbaš) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik, Palánkától 19,5 km-re északra közúton.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 3311 lakosából 2156 szerb, 972 szlovák, 81 német, 67 cigány, 37 magyar
  • 1991-ben 1360 lakosából 1360 szerb, 1188 szlovák, 34 cigány, 14 magyar[1]
  • 2002-ben 2849 lakosából 1601 szerb, 1018 szlovák, 44 cigány, 10 magyar[1]

[szerkesztés] Története

1263-ban mint a Keszi nevű földterületnek szomszédját említik Zilbachot (a mai Szilbás déli szomszédja Bulkeszi.) 1267-ben Horlai és Kér birtokok határjárásában, mint nyugati szomszédok a Scylbach-i nemesek, azaz Szilbás részbirtokosai említtetnek. Csánki 1272-ben is említi Scilibach-ot.[2] Az133237. évi pápai dézsmalajstromban fel van sorolva Marcellinus plébánus de Zil. 1345-ben Kulpin szomszédai gyanánt említtetnek a Zylbathy-i nemesek. Egy Kurpe nevű bácsmegyei birtokban való bevezetésnél 1404-ben szerepelt Blasius de Zylbach. 1418-ban Kulpin határjárásában ismét mint szomszédot említik Zylbach-ot.
1455-ben a Lekcsei Sulyok családé, amely ekkor e birtokára nézve is kölcsönös örökösödési szerződésre lép a Szántai Marhárti családdal. A török defterek a bácsi nahijében sorolják fel Szilbácsot 1590-ben 25 adózó házzal.

A mai Szilbács 1690-ben települt be szerbekkel s 1714-ben pecsétje is volt. A bácsmegyei adójegyzékben is előfordul, ahol 1715-ben 18 adófizetővel szerepel. Ezután Szent Mihálynak is nevezik. 1717-ben az új Bodrog vármegyének összeírásában Szilbács helyett Szent-Mihály van felvéve 33 szerb adófizetővel. 1718-ban pedig nem Szent-Mihálynak, hanem ismét Szilvásnak van írva.
1722-ben Szilvás 28, 1727-ben 43 adózóval fordul elő. 1748-ban Szilbásnak írják. 1732-ben itt tartotta meg a vármegye részleges gyűlését. 1746-ban egy Szilbás pusztát is említenek.
Az 1760-as évi kamarai térképen Szilbás falu (61 szerb család) a mai helyén van feltűntetve. Keleti határából egy darabot Kulpinhoz foglaltak, és ezt Szilbás még követeli. Határától délkeletre van Bulkesz puszta s e fölött Szent-Mihály puszta.

1839-ben alakult az evangélikus szlovák egyháza. Két templom van a községben, az ortodox szerb 1720-ban, az evangélikus 1886-ban épült. 1900-ban már 52 római katolikus volt Szilbácson, akik egyházilag Szépligethez (Gajdobra) tartoztak.

187172-ben a belvizek az egész határt elborították, s ekkor óriási éhinség volt.

[szerkesztés] Történelmi települések

Határában állt hajdan Kürt falu, mely 1335-ben a bácsi káptalané, majd a prépostságé, de a Székely családnak is van itt része, melyet 1404-ben a Maróthiak és ezek révén 1477-ben a Báthoriak kapnak. 1439-ben bukkan fel a Kürti család birtokosként egész 1470-ig. Közben 1464-be, a Garai család is szerez benne részt.

Itt volt e tájon Kamarás is, mely 1390-ben már a Keresztúri családé. 1454-ben a Kórogyiakat és a Perényieket találjuk itt, 1504-ben pedig már Korvin Jánost.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök