Szécsány

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Szécsány
Сечањ
Sečanj
Szécsány központja
Szécsány központja
Table separator.png
Szécsány címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Szécsány
Rang Falu
Terület 25,6 km²
Népesség (2002)
  • 2647 fő
Irányítószám 23240
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Szécsány, vagy régebben Torontálszécsány, (szerbül Сечањ / Sečanj, németül Setschan vagy Petersheim) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, a Temes partjánál.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1837: 1489
  • 1900: 2596 lakos, főleg német
  • 1948: 2680
  • 1953: 2862
  • 1961: 2868
  • 1971: 2935
  • 1981: 2747
  • 1991-ben 2688 lakosából 2308 szerb, 247 cigány, 17 román, 18 magyar[1]
  • 2002-ben 2647 lakosából 2392 szerb, 135 cigány, 19 román, 14 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve valószínűleg a szláv Sečanj (január) szóból ered. 1888-tól Torontálszécsány, 1922-tól Szécsány.

[szerkesztés] Története

A helység területén feküdt a középkorban a Keve vármegyéhez tartozó Alakszeg (Alagszeg) falu, mely Csánki Dezső szerint a mai Bókával és Szárcsával volt határos.[2]

A helységről első ízben 1338-ból van adatunk. 1423-ban az Alagszegi család birtoka. A mai Szécsány valószínűleg a török hódoltság alatt keletkezett az elpusztult Alagszeg helyén, vagy annak szomszédságában. Az 1717. évi összeírásban, Sechun néven, a becskereki kerületben, 27 lakott házzal említik. A Mercy-féle térkép a régi Alakszeget, Allasig alakban Bókával szemben, a Temes északi partjára helyezi át, de e térképen Szécsányt is megtaláljuk a lakott helyek között Szeczan alakban. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1801-ben a zágrábi káptalan nyerte adományul. 1806-ban szerb lakosai innen elköltöztek és helyükbe németek telepedtek le.

A római katolikus temploma 18281833-ban épült, majd vele szembe 1884-ben elkészült a plébánia is. A templomot 1967-ben lerombolták, helyére benzinkút épült. A községben alakult Torontál vármegye második tejszövetkezete 1898-ban.

1918-tól az SzHSz királyság része. 1919-ben a Torontál-Temesi körzet része lett, majd a Dunai bánság alá tartozott.

A második világháború végén – miután a német lakosságát deportálták – 1945 szeptember 17.-21. között Bilećaból 238 szerb családot telepítettek be. Újabb telepesek érkeztek 1946-ban is: április 25.-én Mostar környékéről, május 26.-án Koszovóból.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
  • Msgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. 1993.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök