Szávaszentdemeter

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Szávaszentdemeter
Сремска Митровица
Sremska Mitrovica
A Szent István tér az ortodox templommal
A Szent István tér az ortodox templommal
Table separator.png
Szávaszentdemeter címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Szerémség
Körzet Szerémségi
Község Szávaszentdemeter
Rang Város
Terület 48,4 km²
Népesség (2002)
  • 39.084 fő
Irányítószám 22000
22101
22103
22111
22113
Körzethívószám 022
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…
Római kori romok

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz) a Szerémi-síkság, a Macsói-síkság és a Tarcal (Fruška Gora) találkozásánál a Száva bal partján fekszik. A Szerémségi körzet adminisztratív központja.

A város Szávaszentdemeteren kívül még magában foglalja Latyarakot (Lacarak) és a Száva túloldalán fekvő Szenternyét (Mačvanska Mitrovica) is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1991-ben 38.834 lakosából 26.943 szerb, 4836 jugoszláv, 3162 horvát, 732 ruszin, 617 magyar[1]
  • 2002-ben 39.084 lakosából 31.127 szerb, 2130 horvát, 620 ruszin, 524 magyar volt[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A római birodalom alatt a várost Sirmium-nak nevezték. 1180-tól folyamatosan átalakult Sancti Demetrii-ről Dimitrovica, vagy Mitrovica elnevezésre. 1309 Villa Sancti Demetrii, 1347 civitas Sancti Demetrii, 1368 civitas Zenthdemeter, 1381 Zawazenthdemeter. Ma Sremska Mitrovica.

[szerkesztés] Történelme

A város területén már az ősi kelta időkben is település állt, amit a rómaiak Kr.u. I. században meghódítottak. A település gyorsan fejlődött s colonia rangra emelkedett; ekkor már Colonia Flavia Sirmium különleges jelentőséggel bírt a birodalomba. A római hadsereg számos támadást indíott e település környékéről. A III. század közepére a gyorsan fejlődő város a pannon térség egyik legjelentősebb kereskedelmi központja lett. Itt született többek között Aurelianus, Decius Traianus, Maximiliánus császár, és Szent Demeter.
A tetrarchátus idején már a birodalom négy legfőbb városai közé sorolták. Volt császári palotája, fürdője, amfiteátruma, pénzverdéje, színháza, monostora, palotája és pompás villája. A IV. és V. század fordulóján Leontius, Illiricum kormányzója épített itt templomot Szent Demeter tiszteletére, amely az ókori romok között a XI. században felújult, mert Salamon király és Géza herceg 1072-ben a Nišben zsákmányolt Szent Prokopius vértanú kar-ereklyéjét Szent Demeter egyházának adományozták.

A hun birodalom összeomlása után a Bizánci Birodalom része lett, majd a VI. században a Szerémséget az avarok foglalták el. Az avarokkal együtt ekkor szlávok és részben görögök telepedtek le. A IX. században a város a Bolgár birodalom része lett, akik később újra püspökséget alapítottak.

[szerkesztés] A Magyar Királyság részeként

A honfoglalás után a város hol Magyarországhoz, hol a Bizánci Birodalomhoz tartozott, s 1180-ban a bizánciak távozása után a város romokban hevert. Monostorát 1193. és 1196. között III. Béla minden járandóságával és birtokával együtt a Jeruzsálem melletti Szent Theodosius lavrának adományozta. A XIII. században az újjáépült város a Szávaszentdemeter (civitas Sancti Demetrii) nevet kapta egy 1362-ben kelt oklevél tanúsága szerint.

Monostorában VI. Kelemen pápa 1344-ben kiadott oklevele szerint ebben kezdettől fogva (in quo ex primaria institutione) görögök, magyarok és szlávok szolgáltak, és mind a három nemzetnek megvolt a maga épületrésze. A XV. században – a kalocsai egyházmegyéhez tartozott – még látható maradványai voltak Szent Demeter templomának és monostorát.

[szerkesztés] A török birodalomban

A török hódítás nyomán magyar lakossága északra menekült, helyüket szerbek foglalták el. 1529-ben a város és az egész Szerémség hosszú időre török kézre került egészen a pozsareváci békéig. A török uralom teljesen megváltoztatta a város arculatát, s a keleti városok mintájára épült ki. Ekkor újra fontos szerepet töltött be, hiszen a törökök szerémségi központja lett.

[szerkesztés] A török után

A XVIII. század közepétől a 9. péterváradi katonai határőrvidék székhelye lett parancsnoki központtal.

A trianoni békeszerződésig a Magyar Királyság Szerém vármegyéjének Mitrovicai járásának székhelye volt. A II. világháború alatt a horvát csapatok elfoglalták. Ekkor átnevezték Hrvatska Mitrovica-ra. 1945-ben végül Jugoszlávia Autonóm Vajdaság tartományába olvasztották be.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök