Kavilló

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
(Rákóczifalu szócikkből átirányítva)
Kavilló
Кавило
Kavilo
Kavilló Kavilló
Table separator.png
Kavilló címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Észak-Bácskai
Község Topolya
Rang Falu
Terület km²
Népesség (2002)
  • 233 fő
Irányítószám
Körzethívószám 024
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Kavilló vagy másnéven Rákóczifalu illetve Rákóczitelep (szerbül Кавило / Kavilo) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, közigazgatásilag Pobedához tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948: 97
  • 1953: 229
  • 1961: 223
  • 1971: 209
  • 1981: 276
  • 1991-ben 259 lakosából 254 magyar[1]
  • 2002-ben 233 lakosából 215 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A nevének eredetére több magyarázat létezik. Az egyik szerint még a török korszakban alakult ki, mivel a törökök nem tudták kimondani helyesen a Kétfülű nevet, így „kétfila” lett, ami hangzásban már elég közel áll a mai Kavillóhoz. Érdekes adat, hogy Magyarország bizonyos vidékein, ha valamit nem találnak, akkor arra azt mondják, „kavillóban maradt”.

[szerkesztés] Története

Borovszky szerint első írásos említése 1462-ben történt, mikor Mátyás király Kétvilla pusztát anyjának adományozza.[2] Csánki 1504-re teszi első említését, amely Poss. Kethfylew. (Kétfülű) néven történt.[3] Az 1521. évi dézsmajegyzékben is fel van tüntetve. 1652-ben Wesselényi Ferenc urbáriumához tartozott. 1681-ben a lévai várőrség kapja, később pedig az óbecsei milicia tulajdonába ment át. Az 1720-as évek körül Kitelovának írták. A török defterek 1590-ben 30 adózó házzal említik Kétvillát.[2] A XIX. században Kétvillo puszta.[3]

Helyben sem iskola, sem óvoda nincs. A legkisebbek Pobedára jártak - a valamikor virágzó mezőgazdasági birtok a helyi közösség központja, hozzá tartozik Kavilló és Svetićevo is - de az ottani óvoda 2010-ben bezárt.[4] A négyosztályos iskolát 1970-ben szüntették meg, a diákok Gunarasra ingáznak. Kápolnájának védőszentje Páduai Szent Antal.[5]

[szerkesztés] A Tanyaszínház

1978-ban fiatal színészek, rendezők és színinövendékek által alapított társulat, amely arra szerveződött, hogy a tanyavilágban, kistelepüléseken élőket színházi élményben részesítsék. Előadásaikat nyáron, szabadtéren tartják. A bemutatók színhelye hagyományosan a Kavilló, innen indulva csacsifogatos ekhós szekérrel járták be előbb Bácska és Bánát, majd Baranya és Muravidék helységeit. A Tanyaszínház alapítói Hernyák György rend., Soltis Lajos, Kovács Frigyes, Földi László színészek, Csipak Angéla dramaturg. Az egyesület évente változik, tagjai végzett, de pályakezdő színészek mellett főiskolások, olykor középiskolások. Kezdetben helyzet- és jellemkomikumra épülő jeleneteket és egyfelvonásosokat mutattak be iskola- vagy kocsmaudvarban rögtönzött játszóhelyeken, minimális műszaki feltételek között. A harmadik évtől egész estét betöltő műveket vittek a közönség elé. A színház azóta kinőtte magát, nyaranként egész Vajdaságot bejárják.

[szerkesztés] Forrás

  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ a b (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  3. ^ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  4. ^ *Lakatos János: Három falu, közös gond. Magyar Szó, 2010 március 16.
  5. ^ K.N.: A legnépszerűbb szent. Hét Nap, 2007 június 13.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök