Pincéd

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Pincéd
Пивнице
Pivnice
Az evangélikus (szlovák) templom
Az evangélikus (szlovák) templom
Table separator.png
Pincéd címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Palánka
Rang Falu
Terület 57,4 km²
Népesség (2002)
  • 3835 fő
Irányítószám 21469
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Pincéd (szerbül Пивнице / Pivnice, szlovákul Pivnice) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében helyezkedik el, Palánka község legészakibb települése.

A falu lakossága szlovák többségű, akik még a XVIII. század végén érkeztek ide.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1891: 4969 lakos
  • 1900-ban 4977 lakosából 2871 szlovák, 1486 szerb, 356 német, 223 magyar, 21 ruszin
  • 1991-ben 4361 lakosa volt, ebből 3452 szlovák, 661 szerb, 126 jugoszláv, 8 magyar[1]
  • 2002-ben 3835 lakosa volt, ebből 2935 szlovák, 704 szerb, 51 cigány, 31 jugoszláv, 5 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

1904 előtt Pivnicának hívták. Neve csak a török korszakban keletkezett. Első írásos említése 1650-ből való.

[szerkesztés] Története

A helység névvel először 1650-ben találkozunk, mikor Zolnai Gombkötő Jánost és érdektársait bevezetik a nekik Pálfy nádor által adományozott Nagyfin, Cziket, Ochak, Pivnicza és Veprovnicza nevű birtokokba. Az Olber-féle 1700. évi összeírás is felsorolja Pincédet mint pusztát (P. deserta).
1715-ben már falu volt, 42 adófizetővel. Az 1717. évi adóösszeírásban a magyarok által Pinszkinek, a szerbek által Pivniczának nevezett falu csak 15 adózóval és egy szerb falu bírával – Ilia Starral – volt bejegyezve. 1722-ben az adóösszeírásban Pivnicza in Szántov van említve, azaz Pivnicza falu, amely Szántó pusztán épült.[2] 1724-ben Billard Mihály bérelte ki három, 1727-ben ismét három évre a kamarától. 1725-ben 99 adózó lakta. 1734-ben Pivnicza, 1736-ban Óplvnics puszta néven szerepel.
Az 1768. évi kamarai térkép szerzője Szántovácz faluról Parabuty és Deszpotszentiván között azt mondja, hogy ezt a nép helytelenül Pivniczának nevezi. – A falu éjszaknyugati határrészén Liliomos alatt volt egy Pivnicza nevű puszta 3709 hold területtel. E földrész déli részében, a falutól nyugatra egy régi templom helyét is feltünteti a térkép, amely Szántovácz falu határrészének mutatja.

1780-ban a pivnicai uradalom határrésze Golodobra, Radojevics, Starepivnicza és Pettao puszták.

A pincédi római katolikusok (1900-ban 65-en) Parabuty filiája voltak. Az evangélikusoknak Felsőpincéden 1791 óta, az alsóban 1840 óta van anyaegyházuk.
A falunak három temploma van. Az ortodox 1746-ban, az evangélikus szlovák 1826-ban, az evangélikus német pedig 1898-ban épült.

A falu régi pecsétje 1728-ból való.

A szlovákok a XVIII. század végén érkeztek a faluba, Miava (Myjava), Modor (Modra), Vrbove és Ótura (Stará Turá) környékéről.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Szántó a település határában található puszta.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök