Palics
Палић
Palić
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bácskai |
| Község | Szabadka |
| Rang | Község |
| Terület | 103,0[1] km² |
| Népesség (2002) |
|
| Irányítószám | 24413 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Palics (szerbül Палић / Palić, horvátul Palić, németül Palitsch) magyar többségű kisváros – elsősorban üdülőtelepülés – Szabadkától 8 km-re keletre, az azonos nevű tó partján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 3693
- 1953: 3764
- 1961: 4381
- 1971: 5179
- 1981: 7018
- 1991-ben 7375 lakosából 4562 magyar, 924 jugo., 886 szerb, 359 horvát, 342 bunyevác[1]
- 2002-ben 7745 lakosából 4178 magyar, 2900 szerb, 1930 szerb, 399 horvát, 351 jugo., 335 bunyevác[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1462-ben, Paly néven történt. A török defterek Pálegyházaként említik.
A legenda szerint régen a Palicsi-tó helyén birkanyájak legelésztek. Egyszer azonban egy Pál nevű pásztor kutat ásott ezen a helyen, és annyi víz tört fel a föld mélyéből, hogy tóvá terebélyesedett.
[szerkesztés] Története
Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb. falvakkal Paly (vagy Palij) néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580–82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizető házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics.
Mikor a török hódoltság után Szabadkához került, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerződések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality-tavat ismerik.
A Pality-tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, ami alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics-tó helyére is rajzolja.
Jenő herceg serege is 1697 szeptember 28-án a Zenta–Kiskanizsa közötti táborából kivonult és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonult a sereg Szabadka mellett el egészen Mélykútig.
[szerkesztés] A Palicsi-tó
A Palicsi-tó eolit eredetű tó, Szabadkától keletre található egy félhold alakú bemélyedésben. Palics és környéke természetvédelem alatt állnak, megőrizvén így jellegzetességét (a tavat, a parkot, az állatkertet melyek számos növény- és állatfaj telephelyét jelentik). Igazi üdülőhely számos különböző kategóriájú szállodával, panzióval és vendégházzal a hozzájuk kapcsolódó programlehetőségekkel.
A környéken élők ősidők óta ismerték a tó iszapjának és vizének gyógyhatását. 1845-ben néhány szállodai szobában kádakat helyeztek el, s itt gyógyították a Palicsra látogatókat.[2] Szabadka városa az 1850-es években fürdőhelyiségeket és vendéglőt, majd 1853-ban szállodát építtetett.[2] A XIX. századra Karlovy Varyhoz, Sankt Moritzhoz és Abbáziához hasonló mondén üdülőhellyé alakult.
Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el, és a Monarchia felkapott fürdővárosai között tartották számon. Egészen 1961-ig gyógyfürdője is volt, ahol az iszap gyógyító hatását használták ki.[2] Már csupán három melegvizes medence maradt meg, ami májustól októberig fogadja a látogatókat.[2]
Palics sok látványossággal büszkélkedhet. A tóparti, jellegzetesen szecessziós épületeit Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján építették fel. Emellett kitűnnek a családi villák, amelyeket az úgynevezett korai svájci nyaralók mintájára alakítottak ki (Lujza-villa, Bagolyvár). – Az egyik villa a szocializmus idején Tito tulajdonában volt.
Palicson található az ország egyik legszebb állatkertje. A fürdőváros ad otthont a nyaranta megrendezésre kerülő Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválnak, továbbá hagyományos a Szüreti Napok és a Téli Olimpiai Játékok megszervezése is.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] A Bagolyvár
.JPG)
A Bagolyvár az egyik legszebb palicsi épület. Vermes Lajos, Szabadka neves sportmunkása, a Palicsi Olimpiai Játékok kitalálója és megszervezője építtette, mégpedig a célból, hogy itt helyezzék el azokat a sportolókat, akik eljöttek Palicsra vetélkedni.[2] A világ első olimpiai faluját teremtette meg Csáth Géza és Kosztolányi Dezső kortársa Palicson.
A Bagolyvár mellett építtette ki 1884-ben a kerékpárpályát, amely 225 méter hosszú és ellipszis alakú volt. Ez volt Európa harmadik leghosszabb kerékpárpályája és az első ilyen jellegű sportépítmény az Magyarország területén.[2][3]
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén több sportágban is elsőként Vermes Lajos szervezett versenyt. 1886-ban legelőször Palicson tartanak diszkoszvető versenyt, a vasparipa-versenyek bevezetése is az ő nevéhez fűződik, és öttusaversenyt görög módra a Monarchia területén először szintén Palicson tartottak.[3] A Palicsi Olimpia sikersorozatának az első világháború vetett véget.
Valihora István néhány évvel ezelőtt felújította a sportjátékok hagyományát, s egyre népszerűbbé válnak ezek a játékok.
[szerkesztés] A víztorony
A víztorony ma Palics szimbóluma. A XX. század elején épült, több rendeltetésű épületként: víztorony, a nyaralótelep kapuja és villamosmegálló. – A villamos 1897–1972-ig szállította a szabadkai polgárokat a fürdőhöz.
[szerkesztés] A Vigadó
A Vigadó épülete a szecesszió stílusában épült 1911-ben. Az épületnek több rendeltetése is volt: cukrászda, étterem, míg az emeleti rész a szórakozást szolgálta, bálokat és hasonló ünnepségeket szerveztek. Két nyitott terasz ékesíti a Vigadó bejáratát, különleges faragású fakerítésével. A Vigadó közvetlen közelében találhatjuk a legkisebb szecessziós stílusban készült építményt, a zenei pavilont. Az akkori idők szellemében erről a helyről adták a zenészek zenei műsoraikat.
[szerkesztés] Egyház
Palics legszebb részében, a Split fasor és a sűrű telepítésű fákkal övezett sétány között található Mária, a Világ Királynője tiszteletére emelt kápolna, a Lajčo Budanović püspök utcával párhuzamosan húzódó udvarban pedig a Szent Orbán pápa templom.
A vikariátus 1933-ban alakult a Szent Péter plébánia területéből. Önálló plébániává 1956. I. 1-jén vált. Az anyakönyvet 1933 óta vezetik. Feltételezések szerint a mai egyházközség területén ősi plébánia létezett.
A jelenleg szomszédos szabadkai plébániák, illetve a ludasi plébánia sokkal nagyobb múltra tekint vissza, hiszen a mi területünkön sohasem voltak sűrűn lakott települések. Palics környéke nyaralókkal és gazdasági épületekkel történő beépítése után a pesti Vissy család 1892-ben felépítette a saját temetkezésére előlátott templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Miután a plébánia önállósult, a templom névadója Mária, a Világ Királynője lett. A kápolna 7 m hosszú, 6 m széles és 8 m magas. Tornya 14 m magas. A templomtól (ma: kápolnától) nyugatra a család nyaralója található, amit később Szent Orbán templomává alakítottak át.
Abban az időben a szentmiséket két helyszínen mutatták be: a Mária, Világ Királynője kápolnában, mint kijelölt plébánia-templomban, valamint az egykori Ekonómia Kalot-kápolnájában, amely valójában a Szent Orbán tiszteletére szentelt vikariátus imaháza volt. Időközben, Bertron Ferenc plébánossága ideje alatt tervet dolgoztak ki a meglévő kápolna bővítésére. A szükséges munkálatok kivitelezéséhez már a 40.000 darab tégla is biztosítva volt, de az akkori városi hatóság az építkezést megtiltotta.
Az időközben kialakított imaház a szakrális cselekmények végzéséhez szűkösnek bizonyult, így az 1975-ben Palicsra érkező plébános, Leist József új tervet dolgoz ki a meglévő épület bővítésére. A munkálatokat 1978. VIII .4-én Vianney Szent János, arsi plébános emléknapján kezdték meg, és azokat még ugyanabban az évben be is fejezték. Az oltárt december 23-án Matija Zvekanović püspök szentelte fel.
Jelenlegi külsőjét a templom az egyes években és szakaszokban eszközölt módosítások után nyerte el: így Hódy Ferenc festőművész keresztút-képeinek, az egri művész, Szabó István szobrainak, a jubileumi 2000. esztendőben pedig a dernyei plébánia-templomból áthozott, 1913-ban Pécsett, az Angster cég által készített orgona felállításával.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Képeslapok
[szerkesztés] Látnivalók
Kút a tó partján
A vasútállomás
A női fürdő szecessziós díszítése
Vermes Lajos szobra
A vízotony
A Lujza-villa
Villa a tó partján
.JPG)
.JPG)
[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- Mária, Világ Királynője Római Katolikus Egyházközség, Palics
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ a b c d e f Novák Mihály: Palics, az egykori mondén fürdõhely. Magyar Szó, 2003 január 16.
- ^ a b K.: Vermes-szobor Palicson. Magyar Szó, 2004 július 27.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
