Pétervárad

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein) Újvidékkel szemben a Duna szerémségi oldalán fekszik. Mára szinte Újvidék város részévé vált, habár saját önkormányzata van és külön községet alkot hivatalosan.

Tartalomjegyzék 1 Népessége 2 Nevének eredete 3 A vár története 3.1 Ókor 3.2 Középkor – 13. századig 3.3 A 15.–18. század 3.4 A vár virágkora 3.5 A 19. század 4 A város története 5 Címere 6 Képek 7 Forrás

[szerkesztés] Népessége

• 1910-ben 5727 lakosából 3266 horvát, 894 német, 730 szerb, 521 magyar, 159 szlovák volt.
• 1991-ben 11.285 lakosából 5643 szerb, 2236 horvát, 1893 jugo., 431 magyar, 250 montenegrói, 148 ruszin^[1]
• 2002-ben 13.973 lakosából 9708 szerb, 1364 horvát, 779 jugoszláv, 396 magyar, 228 montenegrói, 141 ruszin volt^[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A római korban Cusum, bizánc idejében Petricon, a középkori magyar állam idején Bélakut, Belafons, a monarchia idejében Perwardein, Varadin, Petrovaradin, Peterwaradein, Pétervár, Pétervárad, Péterwarde.

A péterváradi vár falain kívül eső település is változtatta neveit: Majur, Malerhafl, Malerhafel, Meierhöfe.

[szerkesztés] A vár története

[szerkesztés] Ókor

A történelmi leletek arról tanúskodnak, hogy a vár már az őskorban is létezett. A Tarcal (Fruška Gora) lankáin volt a Cusum, később Acumincum nevű római erődítmény.

[szerkesztés] Középkor – 13. századig

A korai középkorban Pétervárad Bizánchoz tartozott. A XII. században jelentős szerepe volt Bizánc és Magyarország ellen folytatott háborúkban.

IV. Béla magyar király 1237-ben Péterváradot a cisztercita Ukurd kolostornak adományozta, ekkor a Belafons nevet kapta. Itt említik meg először Peturwarod néven írásos dokumentumban.
A tatárjárás után a ciszterciták a védelem érdekében erődítményt építettek. Vannak olyan feltevések is, hogy a XIII. század második felében Dragutin Nemanjić király uralma idején – aki Szerémség egyik részén uralkodott – Pétervárad a szerb állam tulajdonában volt.

[szerkesztés] A 15.–18. század

1439-ben Albert király Garai Jánosnak adta. Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké.

1463-ban Péterváradon szábort tartottak, amelyen szerződést kötött Mátyás király és Velence, amely értelmében szövetségesek lettek a török birodalom ellen. Ennek ellenére 1526. július 15.-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27.-én tudta bevenni. Pétervárad török hatalom alatt volt több mint 160 évig, egészen 1688-ig, amikor is Miksa Emmánuel bajor választófejedelem felszabadította.
1694. őszén azonban Ali pasa ismét elfoglalta egy rövid időre, majd Caprara közeledtére visszavonult. Utoljára 1716. augusztus 5.-én ostromolták a törökök Ali bég negyvezír parancsnoklása alatt, de ekkor Szavojai Jenő parancsnok vezetésével magyar katonaság megverte őket, amikor a nyár kellős közepén váratlanul leesett a hó.

[szerkesztés] A vár virágkora

A régi vár helyén 40 méteres magaslaton 1692-ben kezdődik a Habsburg birodalom legnagyobb erődítményének építése Vauban várépítési módszere alapján. Az építés első szakasza 1726-ig tart, míg a második 1753–1780-ig. Ez korának egyik legpompásabb katonai építménye volt Európában. „Gibraltár a Dunán” ahogyan nevezték egyesek, leginkább Mária Terézia uralkodása idején épült, ekkor nyerte el mai formáját. A vár 112 hektáron terül el, egy egyedülálló alagút folyosórendszerrel melynek hossza 16 km.

[szerkesztés] A 19. század

1848. október 15.-én a város feltűzte a magyar háromszínű zászlót. December 12.-én az osztrák érzelmű tisztek zavargást idéztek elő a várban, de a Don-Miguel ezred magyar érzelmű legénysége azonban az ágyukat és több pontot elfoglalván, tisztjeinek ellenszegült. 1849. június 5.-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő magának akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7.-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7.-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.

Az első szerb felkelés idején a péterváradi vár fegyvertárában rakták össze a felkelők első ágyúit, melyeket Szerémségen keresztül Macsóba csempésztek át.A felkelés megbukása után a várba internálták Karađorđet és vajdáit. A felkelés ideje alatt 1849. június 12.-én a magyar hadsereg a várból bombázta Újvidéket.

[szerkesztés] A város története

A római korban már erődített település volt a mai város helyén, melyet előbb Cusum-nak, később Acumincum-nak neveztek. Pétervárad és Újvidék szinte egy település volt sokáig de Pétervárad előbb lett város Újvidéknél. A csatornahálózatot a vártól a Dunáig 1725-ben fejezték be, míg Újvidéken az első csatornahálózat 1880-ban készült el. A postai küldeményeket a péterváradi postán keresztül szállították már a XVIII. században, Újvidéken az első posta 1853-ban kezdett működni.

Itt született 1801. október 16.-án Josip Jelačić horvát bán, császári altábornagy.

[szerkesztés] Címere

Pétervárad mint Szabad lövészszázad a bécsi Háborús tanács határozatával 1751. október 6.-án címert kapott. A címer négy részből áll.

Az elsőben és a negyedikben egy széttárt karú sas van – ez az osztrák császárság szimbóluma.

A második mezőben szent Péter kezében két kulccsal, a vár és a helyőrség védőszentje.

A harmadik mezőn az ég látható öt madárral – ez a béke szimbóluma.

A címer közepén egy kicsi piros pajzs látható amelyet egy páncélba öltözött kéz tart amely lendületben lévő kardot tart, ez a nehéz csatákra és háborúkra emlékeztet amelyeket a várban és környékén folytattak.

A címer bővített változatán mindkét oldalon egy-egy katona áll. Egy középkori páncélos lovag és egy szerb granicsár akik a címer felett tartják a koronát, amely felett ismét megjelenik a piros páncélon látható szimbólum. A címer katonai trófeákon is megtalálható: két ágyún, négy zászlón, egy dobon, két csörgődobon és 16 ágyúgolyón.

[szerkesztés] Képek

• 

  A vár Újvidékről nézve

• 

  A város

• 

  A katolikus templom

• 

  A várhoz felvezető lépcső

• 

  A vár alaprajza

• 

  Josip Jelačić szülőháza

[szerkesztés] Forrás

• Petrovaradin, Enciklopedija Novog Sada. knjiga 20, Novi Sad, 2002.
• Henderson, Nicholas:Prince Eugene of Savoy. Phoenix Press. 2002.
• Zvonimir Vuković,Igor Novaković: Petrovaradin juče, danas, sutra. Novi Sad, 2005.
• Marko Kljajić: Sveti Juraj u Petrovaradinu. Petrovaradin, 2004.
• Stari Novi Sad I, Književna zajednica Novog Sada. Novi Sad, 1991.
• Živko Marković: Novi Sad i Petrovaradin. Novi Sad, 1984.
• „Kulturno-privredni pregled Dunavske banovine” br. 5 i 6, Novi Sad, 1939.
• Kalapis Zoltán: „Negyvennyolcnak nagy idejében”. Forum kiadó, 1998. (ISBN 86-323-0443-7)

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

A Dél-Bácskai körzet közigazgatása Bács község Bács • Bácsújfalu (Szelencse) • Bácsújlak • Bogyán • Palona • Vajszka Belcsény község Bánostor • Belcsény (Beocsin) • Cserög • Dombó (Rakovác) • Garáb • Lug • Sviloš • Szuszek Karlóca község Karlóca Óbecse község Bácsföldvár • Csikériapuszta • Kutaspuszta (Mileševo) • Drea1 • Óbecse • Pecesor1 • Péterréve Palánka község Bácstóváros • Bélamajor • Boróc • Dunabökény • Dunacséb • Füzegy • Nyest • Palánka • Parrag • Pincéd • Szépliget • Szilbács • Úrszentiván • Wekerlefalva Petrőc község Bulkeszi • Dunagálos • Kölpény • Petrőc Szenttamás község Nádalja • Szenttamás • Turja Temerin község Szőreg • Temerin • Tiszaistvánfalva (Járek) Titel község Dunagárdony • Mozsor • Sajkáslak • Sajkásszentiván • Titel • Tündéres Újvidék község2 Begecs • Csenej • Futak • Kabol • Káty • Kiszács • Piros • Stepanovićevo (Máriamajor) • Tiszakálmánfalva (Budiszava) • Újvidék • Veternik Pétervárad község2 Bakolc (Bukovác) • Kamenica (Kamanc) • Ledince • Óledince • Pétervárad Verbász község Kiskér • Kucora • Ókér • Péklapuszta • Sóvé • Torzsa • Verbász Zsablya község Boldogasszonyfalva • Csúrog • Sajkásgyörgye • Zsablya 1 Nem önálló települések. 2 Formálisan különálló községek.