Orom

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Orom
Ором
Orom
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus templom
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus templom
Table separator.png
Orom címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Észak-Bánsági
Község Magyarkanizsa
Rang Falu
Terület 64,85[1] km²
Népesség (2002)
  • 1561 fő
Irányítószám 24207
Körzethívószám 024
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Orom (szerbül Ором / Orom) Északkelet-Bácskában, Magyarkanizsa község délnyugati részén terül el, áthalad rajta a SzabadkaZenta vasútvonal, valamint aszfaltút vezet Szabadkára (19 km), Magyarkanizsára (21 km), Zentára (23 km) és az újonnan épült autópályára (15 km).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1991-ben 1912 lakosa volt, ebből 1794 magyar, 46 szerb[1]
  • 2002-ben 1561 lakos, 1471 magyar, 35 szerb[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Régebben Vörösegyháza, később Orom.[2]

[szerkesztés] Története

A település mai helyén a vasút építése előtt csak tanyák álltak. 18921893-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az első iskola és még ugyanebben az évben nagyobb lendületet kapott a tanya-csoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdődött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlődtek ki zárt, falusi jellegű településekké, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak, hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól. Az iskolaépületen kívül hamarosan malmok, bolt, kocsma is megépült. Földterületeket osztottak ki házhelyeknek, ami által a tanyacsoportokból zártabb rendszerű település létesült az idők folyamán.

1889. november 14.-én fejezték be a tanyákat összekötő Szabadka–Orom vasútvonalat. Ettől a dátumtól számítják a falu gazdasági, kulturális kezdetét, és minden évben megünneplik a falu napját.

Orom és környéke első telepesei túlnyomórészt magyarok voltak, akik Felső-Magyarországról és Szeged környékéről települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-én vált önállóvá, Orom, Völgyes és Újfalu településekkel. Jelenleg Oromon a magyarkanizsai közigazgatási szervekhez tartozó helyi iroda működik, a helyi közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez a törvények által megszabott hatáskörén belül.

A faluban egy katolikus templom van, melyet 1972-ben építettek. Az 1800-as évek végén felépült a szélmalom, ami Orom műemlékének tekinthető. Nevezetessége még az Orom határában húzódó mesterséges tó.
A település művelődési intézménye a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevet viseli. 1997. óta testvértelepülési kapcsolatot ápol Kőröstarcsával (Magyarország, Békés-megye).

[szerkesztés] Gazgasága

A malom

Kitűnő a közlekedési lehetősége Szabadkával és jó Zentával, viszont legnehézkesebb a községi székhellyel, Kanizsával. Az aktív, kereső lakosság 80%-a mezőgazdasággal foglalkozik. A legerőteljesebb állattenyésztési ágazat a disznó- és szarvasmarha-tenyésztés.
A faluban a következő vállalatok, vállalkozások működnek: Földműves Szövetkezet Orom, PDN Corporation bútorgyár. Befektetési lehetőségnek tekinthető a mezőgazdasági termények feldolgozása, horgász- és vadászturizmus.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka, 2003.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök