Orom
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Ором
Orom
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Magyarkanizsa |
| Rang | Falu |
| Terület | 64,85[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24207 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése…
| |
Orom (szerbül Ором / Orom) Északkelet-Bácskában, Magyarkanizsa község délnyugati részén terül el, áthalad rajta a Szabadka–Zenta vasútvonal, valamint aszfaltút vezet Szabadkára (19 km), Magyarkanizsára (21 km), Zentára (23 km) és az újonnan épült autópályára (15 km).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1991-ben 1912 lakosa volt, ebből 1794 magyar, 46 szerb[1]
- 2002-ben 1561 lakos, 1471 magyar, 35 szerb[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Régebben Vörösegyháza, később Orom.[2]
[szerkesztés] Története
A település mai helyén a vasút építése előtt csak tanyák álltak. 1892–1893-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az első iskola és még ugyanebben az évben nagyobb lendületet kapott a tanya-csoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdődött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlődtek ki zárt, falusi jellegű településekké, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak, hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól. Az iskolaépületen kívül hamarosan malmok, bolt, kocsma is megépült. Földterületeket osztottak ki házhelyeknek, ami által a tanyacsoportokból zártabb rendszerű település létesült az idők folyamán.
1889. november 14.-én fejezték be a tanyákat összekötő Szabadka–Orom vasútvonalat. Ettől a dátumtól számítják a falu gazdasági, kulturális kezdetét, és minden évben megünneplik a falu napját.
Orom és környéke első telepesei túlnyomórészt magyarok voltak, akik Felső-Magyarországról és Szeged környékéről települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-én vált önállóvá, Orom, Völgyes és Újfalu településekkel. Jelenleg Oromon a magyarkanizsai közigazgatási szervekhez tartozó helyi iroda működik, a helyi közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez a törvények által megszabott hatáskörén belül.
A faluban egy katolikus templom van, melyet 1972-ben építettek. Az 1800-as évek végén felépült a szélmalom, ami Orom műemlékének tekinthető. Nevezetessége még az Orom határában húzódó mesterséges tó.
A település művelődési intézménye a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevet viseli. 1997. óta testvértelepülési kapcsolatot ápol Kőröstarcsával (Magyarország, Békés-megye).
[szerkesztés] Gazgasága
Kitűnő a közlekedési lehetősége Szabadkával és jó Zentával, viszont legnehézkesebb a községi székhellyel, Kanizsával. Az aktív, kereső lakosság 80%-a mezőgazdasággal foglalkozik. A legerőteljesebb állattenyésztési ágazat a disznó- és szarvasmarha-tenyésztés.
A faluban a következő vállalatok, vállalkozások működnek: Földműves Szövetkezet Orom, PDN Corporation bútorgyár. Befektetési lehetőségnek tekinthető a mezőgazdasági termények feldolgozása, horgász- és vadászturizmus.
[szerkesztés] Képek
Orom télen
A malom
Régi kép Oromról
[szerkesztés] Forrás
- A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka, 2003.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
