Nezsény

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Nezsény
Неузина
Neuzina
Havas Boldogasszony római katolikus templom
Havas Boldogasszony római katolikus templom
Table separator.png
Nezsény címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Szécsány
Rang Falu
Terület 73,0 km²
Népesség (2002)
  • 1371 fő
Irányítószám 23245
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Nezsény (szerbül Неузина / Neuzina, németül Neusin) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, a Temes-folyó és a Berzava-csatorna mentén. A mai falu két település, Nagynezsény és Kisnezsény (németül: Serbisch Neusin, Kroatisch Neusin) összeolvadásával jött létre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948: 2582
  • 1953: 2593
  • 1961: 2401
  • 1971: 1955
  • 1981: 1657
  • 1991-ben 1502 lakosából 658 szerb, 582 magyar, 107 jugo., 104 cigány[1]
  • 2002-ben 1371 lakosából 680 szerb, 488 magyar, 95 cigány[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Nagynezsény régebben Szerb-Neuzina, Kisnezsény pedig Horvát-Neuzina volt.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nagynezsény

A török hódoltság után lakott helység volt. Az 1717. évi összeírás alkalmával a pancsovai kerülethez tartozó helységek között, 25 lakott házzal szerepel, szintúgy a Mercy-féle térképen is. 1761-ben a becskereki kerülethez tartozott, majd 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1801-ben a zágrábi püspökség birtokába került, mely hűbéreseinek adta.

1848-ban a délvidéki lázadás kitörése után az itteni szerbek mintegy másfélezer szerviánust fogadtak be a helységbe. Kiss Ernő, a Délvidéki magyar sereg vezére, augusztus elején megtámadta a helységet, melyet felgyújttatott s a szerviánusokat kiűzte, 6-án pedig a helység alatt csapást mért rájuk.

Szent Miklós Atya ortodox temploma 1815-ben épült.

[szerkesztés] Kisnezsény

A török hódoltságból lakott helyként került ki. Az 1717. évi összeírás alkalmával, a pancsovai kerülethez tartozott, 25 lakott házzal. A Mercy-féle térképen a részben lakott helységek között szerepel. 1761-ben a becskereki kerülethez tartozott. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. Szerb lakosai, akik nem akartak a vármegyei igazgatás alatt maradni, 1783-ban a Határőrvidékre költöztek.
1801-ben a zágrábi püspökség birtokába került, mely hübéreseinek adományozta. Ekkor telepedtek le a helységben a Berkovich, az Illievich, a Mixich és a Novákovich családok, szerb jobbágyaikkal együtt.

Az ortodox templom

1848-ban két ízben is véres küzdelem volt a községben a magyarok és a szerb felkelők között. Augusztus 3-án Karácsonyi István őrnagyot 1600 nemzetőrével 2000 szerb felkelő megtámadta, s heves küzdelem után a magyar hadak kénytelenek voltak visszavonulni. Három nappal később viszont Schiffer nemzetőri őrnagy aratott fényes győzelmet a szerbeken.

Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1896-ban (a Magyar Katolikus Lexikon szerint 1895-ben[2]) épült.

[szerkesztés] A 20. század

1918-tól az SZHSZ része, majd 1941-ben német megszállás alá került, ami alatt a faluban 12 személyt végeztek ki. 1944-ben Jugoszlávia visszafoglalta, s ekkor az iskolába létrehozott lágerbe gyűjtötték a kb. 600 magyar és német lakost, akik közül 14-et elítéltek és kivégeztek.[2] A túlélőket Nagybecskerekre vitték, „ahol sokukat az igazság ítélőszéke elé állították”, közülük valószínűleg senkit nem ítéltek halálra.[2][3]

Egy ünnepség alkalmával a községháza melletti udvarba vonult be a zászlós sereg. Smrt fasizmu Sloboda narodu! Majd az iskola elé vonultak. Ott voltak bezárva a szerencsétlen sorsú emberek. Egy nő tartott beszédet. Közben a foglyok már kint voltak. Először a németeket, azután a magyarokat vezették ki. Azután a magyarokat a fal felé fordították, s egy sorozatot körülbelül 10-30 cm-re a fejük fölé a falba lőtték. A malter az arcokba csapódott. Mi történt aztán belül az ajtón... Krippelst Margitot mindegyik férfi megbecstelenítette, Lukó Rózsit hasonlóan...

[szerkesztés] Oktatás

A nezsényi általános iskola összevont alsós tagozatán kívül – már évtizedek óta – a vidéken magyar osztályok nincsenek. A magyar gyerekek többsége azonban még itt is szerb tagozatra jár. Hagyományápolás, művelődési élet szinte nincs, a gyerekek csak a hittanórán és a templomban hallhatnak magyar szót. A fiatalok többsége egymással is szerbül beszélget, magyar szó már csak az idősebbek száját hagyja el.[4]

2003 szeptemberében 5 magyar elsős kezdte el a tanévet, 2004-ben pedig egyetlen magyar gyereket írattak az iskolába, őt is szerb nyelven.[4] 2009 őszén megszűnt a magyar tagozat,[5] mivel a magyar tanítónő nyugdíjazása után az igazgatónő nem írt ki pályázatot új munkaerő felvételére, s a magyar tagozatra járó tanulókat a szerb tagozatra helyezte át.[6] 2010-ben elsőtől negyedik osztályig újraindult a magyar oktatás 5 tanulóval, akik közül ketten voltak elsősök.[7][6]


[szerkesztés] Kultúra

A katolikus parókián működik a Nezsényi Magyar Kultúrkör, amely igyekszik összetartani a fiatalokat és idősebbeket. A SzécsányiRádióban minden vasárnap egyórás magyar műsor hallható.[8]

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ a b c Magyar Katolikus Lexikon
  3. ^ Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba. Újvidék, Napló, 1996.
  4. ^ a b Kecskés István: Reménykedik Nezsény magyarsága. Magyar Szó, 2004. augusztus 28.
  5. ^ Jódal Dezső: Meddig szabad „ésszerűsíteni” a kisebbségi magyar oktatást? Hét Nap, 2010. február 10.
  6. ^ a b Nezsény: rendeződthet a magyar oktatás problémája. Vajdaság Ma, 2010. augusztus 26.
  7. ^ Kecskés István: Kegyelemkenyér vagy áldozatvállalás? Magyar Szó, 2010. október 30.
  8. ^ Tóth Lívia: Ahol ismét a víz az úr. Hétnap, 2006. március 28.


Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök