Nagykárolyfalva

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Nagykárolyfalva
Banatski Karlovac
Банатски Карловац
A katolikus templom
A katolikus templom
Table separator.png
Nagykárolyfalva címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Alibunár
Rang Község
Terület 60,2 km²
Népesség (2002)
  • 5820 fő
Irányítószám 26320
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Nagykárolyfalva (szerbül Банатски Карловац / Banatski Karlovac, németül Karlsdorf) a Belgrád-Versec-Temesvár vasútvonal mentén fekszik, Versectől 25 km-re, Alibunár községben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1806: 616
  • 1827: 1637
  • 1854: 2278
  • 1869: 2762
  • 1890: 3378
  • 1900: 3304 döntően német lakos
  • 1910-ben 3840 lakosából 3497 német, 151 magyar, 105 román, 57 szerb
  • 1921: 3604
  • 1948: 5834
  • 1991-ben 6286 lakosából 5501 szerb, 249 jugo., 125 magyar, 83 román, 83 cigány, 13 német[1]
  • 2002-ben 5820 lakosából 5336 szerb, 103 magyar, 71 román, 33 cigány, 7 német[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a német telepesek adták a XIX. század elején. Előtte Kis-Alibunár, Ocza néven volt ismeretes e terület.

1894-től Károlyfalva, 1902-től Temeskárolyfalva, 1910-től Nagykárolyfalva, 1921-ben Karlovo selo, 1922-ben Karlzdorf, 1926-től Banatski Karlovac, 19501953-ban Banatsko Rankovićevo.

[szerkesztés] Története

A községet Knoll kamarai tisztviselő telepítette be 1803-ban. Helyén azelőtt Ocza szerb község állt, melyet Kis-Alibunárnak, vagy – mivel Presdie puszta közvetlen szomszédságában feküdt – Ocza-Podprestie-nek is neveztek. Ez a puszta valószínűleg azon szerb telepek egyike volt, melyek I. Lipót király uralkodása alatt keletkeztek.

1764-ben rokkant német katonákat telepítettek ide, de ezek mivel nem tudtak az itteni szerb lakossággal megférni, Alibunárra költöztek. 1803-ban újból németek telepedtek le a helységben, melyet Carlsdorf-nak neveztek el. Mivel Alibunáron időközben a szerbek kerültek túlsúlyra, az ottani római katolikus plébániát 1804-ben ide helyezték át.
1809-ben új templom épült, melynek főoltárképét Lajos főherceg adományozta.

1768-tól a német Határőrvidékhez tartozott és 1845-ben egy határőrszázad székhelye lett. 1848 november 30-án, a Vetter Antal tábornok vezérlete alatt álló 1200 főnyi honvédsereg támadást intézett a helység ellen, melyet a december 8-iki második támadással el is foglalt.

1873-ban Temes vármegyéhez csatolták. 1894-ben kapta a magyar Károlyfalva nevet. Többek között volt itt Wainz Ágostnak és Kehr testvéreknek téglagyára, a Herz és Fia cégnek szalámigyára is. 1896-ban felépült a községháza és az óvoda, 1902-ben iskola épült. Ebben az időben a környék legjobban fejlődő települése volt.

A II. világháború után német lakosságát kitelepítették.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Források

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
  • Josef Bleichert: Bildband Karlsdorf/Banat und Umgebung 1802–1982 – 180 Jahre Karlsdorf. 1982.
  • Banatski Karlovac. monográfia, 1986.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök