Nádalja
Надаљ
Nadalj
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Szenttamás |
| Rang | Falu |
| Terület | 33,6 km² |
| Népesség (2002) |
|
| Irányítószám | 21216 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Nádalja (szerbül Надаљ / Nadalj, németül Nadaj) Bácsföldvártól 6 km-re keletre, Csúrogtól 10 km-re északnyugatra, Temerintől 10 km-re északkeletre fekszik, a főúttól nem messze.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben 2330 szerb lakos
- 1910-ben 2719 szerb lakos, továbbá csekély magyar és német lakos
- 1991-ben 1952 lakos, 1486 szerb, 164 jugo, 156 magyar[1]
- 2002-ben 2202 lakos, 1796 szerb, 163 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
A település elnevezése valószínűleg a magyar nadály (pióca) főnévből ered.
Levéltárban előforduló korábbi megnevezések:[2]
- Nadal
- Nadaly
- Nádaly
- Nádalja
- Nadalja
[szerkesztés] Történelme
A török defterek a titeli nahijében említik Nádaly néven 1590-ben, 19 adózó házzal. Ugyanott külön egy Nádas is van említve 1570-ben és 1590-ben. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták be birtokosának. 1699-ben kezdett szerbekkel telepedni.
1728-ban a határőrvidék korában a csúrogi katonai sánchoz tartozott. 1740-ben Csúrog pusztájaként említik.
1801-ben 100 család jött a Palánka melleti Csébről a sajkás kerületbe, akik 4716 holdat kaptak a település földjeiből. A még megmaradt 500 holdat későbbi telepedésre tartották fenn.
Lipszky 1806. évi térképen Nádaly puszta Turja és Földvár között van jelezve, így tünteti fel Quits térképe is a Görög-féle atlaszban.
1808 december 11-én kelt rendelettel a VI. sajkás századot Gyurgyevóból és Nádaljából szervezték. 1813-ban felépült szerb temploma. 1849-ben a magyarok felégették és a lakosság elmenekült. 1850-ben a lakosság ismét visszatért, ekkor 182 ház volt itt. A sajkás kerület feloszlatása után, 1873-ban, e községet is a vármegyébe kebelezték vissza.
1891-ben, az akkori fogalmak szerint nagyközség, 2330 szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1920-ig Bács-Bodrog vármegye zsablyai járásához tartozott.
[szerkesztés] Képek
Régi képeslap
Nádaljai szerb ortodox templom
Vasúti híd
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
