Nádalja

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Nádalja
Надаљ
Nadalj
A magyar templom
A katolikus (magyar) templom
Table separator.png
Nádalja címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Szenttamás
Rang Falu
Terület 33,6 km²
Népesség (2002)
  • 2202 fő
Irányítószám 21216
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Nádalja (szerbül Надаљ / Nadalj, németül Nadaj) Bácsföldvártól 6 km-re keletre, Csúrogtól 10 km-re északnyugatra, Temerintől 10 km-re északkeletre fekszik, a főúttól nem messze.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1891-ben 2330 szerb lakos
  • 1910-ben 2719 szerb lakos, továbbá csekély magyar és német lakos
  • 1991-ben 1952 lakos, 1486 szerb, 164 jugo, 156 magyar[1]
  • 2002-ben 2202 lakos, 1796 szerb, 163 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A település elnevezése valószínűleg a magyar nadály (pióca) főnévből ered.

Levéltárban előforduló korábbi megnevezések:[2]

  • Nadal
  • Nadaly
  • Nádaly
  • Nádalja
  • Nadalja

[szerkesztés] Történelme

A török defterek a titeli nahijében említik Nádaly néven 1590-ben, 19 adózó házzal. Ugyanott külön egy Nádas is van említve 1570-ben és 1590-ben. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták be birtokosának. 1699-ben kezdett szerbekkel telepedni.

1728-ban a határőrvidék korában a csúrogi katonai sánchoz tartozott. 1740-ben Csúrog pusztájaként említik.

1801-ben 100 család jött a Palánka melleti Csébről a sajkás kerületbe, akik 4716 holdat kaptak a település földjeiből. A még megmaradt 500 holdat későbbi telepedésre tartották fenn.
Lipszky 1806. évi térképen Nádaly puszta Turja és Földvár között van jelezve, így tünteti fel Quits térképe is a Görög-féle atlaszban.

1808 december 11-én kelt rendelettel a VI. sajkás századot Gyurgyevóból és Nádaljából szervezték. 1813-ban felépült szerb temploma. 1849-ben a magyarok felégették és a lakosság elmenekült. 1850-ben a lakosság ismét visszatért, ekkor 182 ház volt itt. A sajkás kerület feloszlatása után, 1873-ban, e községet is a vármegyébe kebelezték vissza.

1891-ben, az akkori fogalmak szerint nagyközség, 2330 szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

1920-ig Bács-Bodrog vármegye zsablyai járásához tartozott.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök