Klári

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Klári
Радојево
Radojevo
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Table separator.png
Klári címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Magyarcsernye
Rang Falu
Terület 42,8 km²
Népesség (2002)
  • 1385 fő
Irányítószám 23221
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Klári (szerbül Радојево / Radojevo, horvátul Radojevo, románul Peterda) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik, Zsombolyától délkeletre a határ szerb oldalán. A település a XX. század elejéig két részből állt (Szerbklári és Horvátklári).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 2646 lakosából 2337 szerb, 132 cigány
  • 1991-ben 1588 lakosából 1281 szerb, 152 cigány, 59 jugo., 17 magyar[1]
  • 2002-ben 1385 lakosából 1094 szerb, 199 cigány, 19 jugo., 11 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A középkorban Peterd, majd az újratelepítésekor az akkori kormányzó gróf Clary-Aldringen után Claryfalva, ami később átalakult Klárivá.

Szerbül a II. világháború végig Klarija volt a neve.

[szerkesztés] Története

A község helyén a középkorban Peterd falu állt, melyről első ízben az 1334. évi pápai tizedjegyzék emlékezik meg.
147072-ben Temes, 1479-ben Csanád vármegyéhez tartozott. A XV. század közepén Száti Balázs birtoka. 1492-ben a Peterdi Pethő család bírt itt földesúri joggal. 1494-ben Nagylucsei, a későbbi Dóczy Ferenc nyerte adományul a királytól. A XV. században még a Zokonai család is zálogbirtokos volt itt. 1515-ben Petherdi Gerard nevű nemes ember szerepel itt, kinek a családja valószínűleg innen származik. 1520-ban Bolyka Bálintnak Hodony sat. birtokába történt beiktatásánál Pethő Albert peterdi birtokos jobbágyai is jelen voltak. 1563-ban a Dóczy család még birtokos volt Peterden.

A helység a hódoltság alatt nem pusztult el; az 1717. évi összeírásban a temesi kerületben, Peterda néven, 15 lakott házzal szerepel. Később elpusztult és lakosai elszéledtek, mert az 172325 évi gróf Mercy-féle térképen lakatlan helységnek van feltüntetve.

A jelenlegi falu 177071-ben települt. Új lakosai szerbek és románok voltak, kiket gróf Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepített ide, kinek tiszteletére a helységet Clary-falvának nevezték el, de a románok megtartották a helység régi magyar nevét s csupán Peterdára ferdítették el. Nemsokára azonban a román lakosok elköltöztek innen.
1801-ben a helység a zágrábi püspökség birtokába jutott és Verhovácz Miksa zágrábi püspök egyháznemeseinek adta hűbérül. Így jutottak azután a Pozojevich, Milosich, Jellasich és a gróf Nádasdy családok a helység birtokába.

A helység ortodox temploma 1841-ben épült.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Msgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. 1993.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök