Kisbelgrád

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Kisbelgrád
Мали Београд
Mali Beograd
Kisbelgrád címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Észak-Bácskai
Község Topolya
Rang Falu
Terület 51,4[1] km²
Népesség (2002)
  • 524 fő
Irányítószám 24309
Körzethívószám 024
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Kisbelgrád (szerbül Мали Београд / Mali Beograd) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, a SzabadkaÚjvidék nemzetközi út mentén, Topolyától 8 kilométerre északra.

[szerkesztés] Népessége

  • 1948-ban 262 lakos
  • 1961-ben 616 lakos
  • 1981-ben 463 lakos
  • 1991-ben 503 lakosából 274 szerb, 128 magyar, 62 jugo.[2]
  • 2002-ben 524 lakosából 343 szerb, 105 magyar[2]

[szerkesztés] Története

A települést 1921-ben alapították, amikor az agrárreform során elkobzott földekre 71 szerb önkéntes (dobrovoljác) családot telepítettek, főként Lika vidékének Korenica, Bunić, Pečeno és Debelo brdo részeiből. A néphagyomány szerint a név keletkezése Korenica népének az osztrák uralom alatti bátor magatartásából eredt — ahogyan az osztrákok nem tudták bevenni Belgrádot, nem tudták megtörni Korenicát sem.

A II. világháború alatt Magyarországhoz került. 1941-ben a kormány 60-62[3] család (290 fő) bukovinai székelyt telepített le,[4] akiknek azonban 1945-ben Magyarországra kellet menekülniük. A világháború alatt a település az Andrásföldje nevet viselte.[3]

Kisbelgrád agrártelepülés, itt található a Zobnatica Mezőgazdasági Birtok — melyhez 1963-ban csatolták[5] — kooperációs üzeme és malacoztatója. Az össz. háztartások közül 1981-ben 97-nek, vagyis 59%-nak volt önálló földművesgazdasága. A magánosok kisbirtokain a hagyományos vetemények mellett kerti és ipari növények is jelen vannak. Az állattenyésztő ágazatok közül leginkább a sertéshizlalás fejlődött ki (1981-ben egy mezőgazdasággal foglalkozó háztartásra átlagban 7,6 sertés jutott). Orvosi rendelő nincs, csupán fogorvos, az általános iskola is csak 1931 és 1972 között működött.

[szerkesztés] Forrás

  1. ^ Zobnatica, Karađorđevo és Kisbelgrád együtt.
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  3. ^ a b Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. 132. o. Szekszárd, Tolna megyei Könyvtár, 1989. ISBN 96 301 941 04 
  4. ^ A. Sajti Enikő: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában - 1941. Budapest, 1984.
  5. ^ Herceg Elizabetta: Zobnatica Földmőveszövetkezet lett. Magyar Szó, 2005. október 29.-30.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök