Kevi

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Kevi
Кеви
Kevi
Kevi utcarészlet
Kevi utcarészlet
Table separator.png
Kevi címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Észak-Bánsági
Község Zenta
Rang Falu
Terület 119,5[1] km²
Népesség (2002)
  • 887 fő
Irányítószám 24407
Körzethívószám 024
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Kevi (szerbül Кеви / Kevi) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, Zentától 25 km-re dél-nyugatra. Közigazgatásilag hozzá tartozik Buránysor is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948: 1840
  • 1953: 1697
  • 1961: 1438
  • 1971: 1447
  • 1981: 1414
  • 1991-ben 1055 lakosából 1018 magyar, 16 cigány, 8 jugo., 4 szerb[1]
  • 2002-ben 887 lakosából 860 magyar, 10 szerb[1]

[szerkesztés] Története

A települést a XIV. században említik először a Csík-patak mentén Kevi, illetve Kavia néven. Ekkor több tanyából álló település lehetett, s ahogyan az idők során urbanizálódott e terület, fokozatosan a TornyosTörökfalu műút mellé telepedett a falu. Az 1520-1522-es tizedlajstromban Kewy néven szerepel Beter, Devecser és Soprony (Szofron) helységekkel együtt mint csongrádmegyei helység.[2] A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen elnéptelenedett a falu. A XVIII. században újjáéledt a település, amelyben számos kisiparos talált lakhelyet.[3]

Ma a faluban az emberek java része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel, ezenkívül a faluban elég sokan termesztenek dohányt. A helybeli lakosok a mezőgazdasági kombinátban vannak munkaviszonyban.

[szerkesztés] Oktatás

A településen működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. Az iskola tornyosi Tömörkény István Általános Iskola kihelyezett tagozata,[4] mely 1912 óta működik.[5] 2010-ben az iskolának 28, az óvodának 26 tanulója volt.[5] A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.

[szerkesztés] Kultúra

A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület végzi.

A falu egyik legnagyobb ünnepének a kenyérszentelő számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a Napsugaras ősz című műsor is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a Mikulás várás vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.

[szerkesztés] Forrás

  • Horváth Zsolt: Mikulásváróban Keviben. Magyar Szó, 2006. december 11.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  3. ^ Befektetési kézikönyv. Szabadka, Regionalni centar d.o.o. „Most-Híd” Térségfejlesztési központ Kft., 2005. (ISBN 86-907575-0-3)
  4. ^ Tóth Lívia: Tetőcsere, diákkonyha, felnőttképzés. Hét Nap, 2005 szeptember 20.
  5. ^ a b Horváth Ágnes: Felújítás a nyáron. Magyar Szó, 2010 március 21.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök