Kevi
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Кеви
Kevi
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Zenta |
| Rang | Falu |
| Terület | 119,5[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24407 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Kevi (szerbül Кеви / Kevi) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, Zentától 25 km-re dél-nyugatra. Közigazgatásilag hozzá tartozik Buránysor is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 1840
- 1953: 1697
- 1961: 1438
- 1971: 1447
- 1981: 1414
- 1991-ben 1055 lakosából 1018 magyar, 16 cigány, 8 jugo., 4 szerb[1]
- 2002-ben 887 lakosából 860 magyar, 10 szerb[1]
[szerkesztés] Története
A települést a XIV. században említik először a Csík-patak mentén Kevi, illetve Kavia néven. Ekkor több tanyából álló település lehetett, s ahogyan az idők során urbanizálódott e terület, fokozatosan a Tornyos–Törökfalu műút mellé telepedett a falu. Az 1520-1522-es tizedlajstromban Kewy néven szerepel Beter, Devecser és Soprony (Szofron) helységekkel együtt mint csongrádmegyei helység.[2] A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen elnéptelenedett a falu. A XVIII. században újjáéledt a település, amelyben számos kisiparos talált lakhelyet.[3]
Ma a faluban az emberek java része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel, ezenkívül a faluban elég sokan termesztenek dohányt. A helybeli lakosok a mezőgazdasági kombinátban vannak munkaviszonyban.
[szerkesztés] Oktatás
A településen működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. Az iskola tornyosi Tömörkény István Általános Iskola kihelyezett tagozata,[4] mely 1912 óta működik.[5] 2010-ben az iskolának 28, az óvodának 26 tanulója volt.[5] A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.
[szerkesztés] Kultúra
A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület végzi.
A falu egyik legnagyobb ünnepének a kenyérszentelő számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a Napsugaras ősz című műsor is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a Mikulás várás vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.
[szerkesztés] Forrás
- Horváth Zsolt: Mikulásváróban Keviben. Magyar Szó, 2006. december 11.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- ^ Befektetési kézikönyv. Szabadka, Regionalni centar d.o.o. „Most-Híd” Térségfejlesztési központ Kft., 2005. (ISBN 86-907575-0-3)
- ^ Tóth Lívia: Tetőcsere, diákkonyha, felnőttképzés. Hét Nap, 2005 szeptember 20.
- ^ a b Horváth Ágnes: Felújítás a nyáron. Magyar Szó, 2010 március 21.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
