Kevevára

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Kevevára
Ковин
Kovin
Kevevára látképe a román templommal
Kevevára látképe a román templommal
Table separator.png
Kevevára címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Kevevára
Rang Község
Terület 84.9 km²
Népesség (2002)
  • 14.250 fő
Irányítószám 26220
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…
A vár romjai

Kevevára (szerbül Ковин / Kovin, németül Kubin, románul Cuvin) a Duna közelében fekvő nagyközség a Dél-Bánságban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 7345 lakosából 2650 német, 2200 szerb, 1726 román és 711 magyar
  • 1991-ben 13.669 lakosából 10.415 szerb, 932 jugo., 927 magyar, 475 román, 192 cigány, 32 német[1]
  • 2002-ben 14.250 lakosából 11.513 szerb, 786 magyar, 418 román, 286 cigány, 22 német[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

1071-ben Urbs Keue néven említik várát, a mellette épült város az ómagyar Keve nevet viselte. 1154-ben szerb hatásra Kovin, majd Kubin, később Temes-Kubin.

Szerbül még előfordult a Donji Kovin (Alsó Keve, utalva Ráckevére) elnevezés is.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

A település az Al-Duna egyik kedvező fekvésű pontján, a Morava torkolatával szembeni két hosszú sziget közötti átkelőhelyen létesült. A fennmaradt adatok szerint a népvándorlás idején Priscos rhétor a Morava torkolatánál fekvő Margumból kelt át az északi oldalra, hogy Attila udvarába menjen.[2]

Kevevára az egykori Keve vármegye székhelye volt, várának építése a XII. századra tehető. Anonymus szerint az Árpád-kor előtt is erősség állt itt, mely Ajtony őséé, Galádé volt, s ennek helyére István király épített várat.[2] – E vár maradványai a község szélén állnak.

1204-ben itt tartóztatta fel Imre király Leó bíborost, a pápai követet, akit a pápa Bulgáriába küldött, hogy koronát és zászlót vigyen az új bolgár cárnak. IV. László király is több ízben megfordult Keve várában, miről egy 1286 aug. 14-én és egy szept. elején kelt év nélküli oklevél tanúskodik.

A helység 1392 táján kezdett felvirágozni, mert ekkor mentette fel Zsigmond király a vám és a harmincad fizetése alól. 1397-ben már királyi sókamara-hely volt és 1405-ben vásárjogot is nyert. 1412-ben két szomszédos pusztát, Bálványost és Jokronoveczet kapta Zsigmond királytól, aki 1428-ban a város polgárait az adózás terhe alól is felmentette, továbbá szabad halászatra és hetivásárok tartására is feljogosította őket.
Albert, V. László, de különösen Mátyás király több ízben állított ki a város részére szabadalomleveleket. Fontos hadi és kereskedelmi pont volt a Dunánál még a XV. század végén is.

Vára a XV. században a királyé volt. 1435-ben Zsigmond király Keve város lakosainak tette kötelességévé a vár fenntartását és védelmét. 1458-ban a vár a Hunyadiak iránt ellenséges érzelmű rácok kezébe került, de Szilágyi Mihály visszaszerezte, tőlük és 14591460-ban megerősíttette. 1478-ig a várat megviselte az idő, az országgyűlés elrendelte helyreállítását.
A város 1510-ben még jelentékeny kereskedelmi gócpont volt és lakosai ekkor túlnyomóan rácok voltak, akik, Szerémi György emlékiratai szerint, a török kereskedőkkel állandó összeköttetésben álltak.
1523 augusztus 6-án II. Lajos király tartózkodott Keve városában.

[szerkesztés] A török kor

Hogy mikor esett el Keve vára, nem állapítható meg; valószínű azonban, hogy 1551-ben került török kézre. Az 15641576-as években török bég ült a várban, aki a temesvári basa alá tartozott. 1685-ben a temesvári szandzsák alá tartozó pancsovai kerület helységei között szerepel. A hódoltság alatt szerb lakosai a helység nevét Kubinra változtatták.
1717-ben, az akkori kincstári jegyzék szerint, 50 lakott háza volt. Várát az 1739. évi belgrádi békekötés értelmében lebontották. Mikor a bécsi katonai körök 1761-ben a rokkant katonák megtelepítését a Maros és Duna között területen tervezték, a kiküldött bizottság 1764-ben 12 helységet jelölt ki e célra és ezek között volt Kevevára is.
1766 március és május havában ismét négy új határőrszázad alakult s ezek egyikének Kubin lett a központja.

[szerkesztés] 19. század

1871-ben a katonai Határőrvidék felosztása után, Temes vármegyébe kebelezték. A rendszeres telepítés megkezdése óta lakossága jelentősen gyarapodott. 1770 október végéig már 80 új ház épült, melyeknek száma a következő évben 216-ra emelkedett.
A római katolikus plébánia története szerint II. József császár a telepítés idején háromszor volt Kevevárán és pedig 1773 május 15-én, 1773 máj. 23-án és 1783 aug. 27–28-án; utolsó látogatása alatt a plébánián lakott.

Képeslap a főutcával

1848-ban a község határában a honvédek és a szerb felkelők között véres ütközet volt, mely a honvédek győzelmével végződött. A római katolikus templom 182728-ban, a görög keleti román templom 1905-ben épült. A szerb templom építési ideje ismeretlen.

A városban működött több ipartelep és gyár is, illetve kulturális élete is számottevő volt.

[szerkesztés] 20. század

Az I. világháborút követően az SzHSz királyság része lett. A II. világháborúban német megszállás alá került. 1944-ben a szövetséges erők súlyos bombatámadást intéztek a város ellen.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
  • Mgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. 1993.
  • Bóna István: Az Árpádok korai várai Debrecen, 1998.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ a b Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök