Kerény

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Kerény
Кљајићево
Kljajićevo
A katolikus templom
A katolikus templom
Table separator.png
Kerény címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Nyugat-Bácskai
Község Zombor
Rang Falu
Terület 89,1 km²
Népesség (2002)
  • 6012 fő
Irányítószám 25221
Körzethívószám 025
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Kerény vagy népiesen Kernya (szerbül Кљајићево / Kljajićevo, németül Kernei) a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében fekszik, Zombortól keletre a Telecska szélén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900: 4779 lakosából 4598 német, 160 magyar
  • 1948: 5847
  • 1953: 6028
  • 1961: 6088
  • 1971: 5805
  • 1981: 5850
  • 1991-ben 5737 lakosából 5166 szerb, 375 jugo., 59 horvát, 37 magyar[1]
  • 2002-ben 6012 lakosából 5603 szerb, 71 jugo., 52 horvát, 31 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Előbbi neve Kernyája, vagy Kernya. A Kerény régi magyar személynév, ami a latin Quirinus névből származik. Ez a név a latin quiris szóból ered, aminek a jelentése: lándzsás.

Szerb nevét 1949-ben kapta a népszerű hősről, Miloš Kljajićról.

[szerkesztés] Története

A török defterek nem említik. Fridrik Tamás szerint Kernyája már 1601 óta ismeretes, sőt azelőtt is nevezetes mezőváros volt, mely a török időkben elpusztult. 1700-ban István bogyáni kalugyer azt vallja, hogy Krenyava már a török korban is fizetett harácsot az érseknek.
Nevével újabban csak 1721-ben találkozunk. 1740 körül a zombori határőrség használta. 1750-ben Zombor város Krnyája pusztát Balanszkinak adta bérbe évi 400 frtért. 1763-ban Cothmann kamarai tanácsos e pusztát 150 családdal vélte betelepítendőnek.

Az 1768. évi térképen még pusztaként van feltüntetve 7183 holddal. Még ez évben római katolikus németeket is telepítettek ide. Pecsétjének körirata is „Possessio Kernyaia. 1768.” Belsején egy élével lefelé fordított szántóvason egy szt. pásztor térdel, felette Isten szeme, előtte egy bárány vagy kutya, mögötte egy ökör. E pecsétet használták még 1841-ben is.

A római katolikus lelkészséget 1767-ben szervezték, a templom pedig a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1797-ben épült.

1772-ben volt itt az úrbéri rendezés. 1786-ban 40 telek volt Kernyáján 95 gazdával, de mivel 34 telek üres volt, ezt is maguk között kérték felosztatni, mire a kamara ezekre új német telepeseket hozott. Az 179599-re megújított úrbéri szerződésben 102 telken 165 német gazda van említve, 37 házas zsellérrel, összesen 202 lakóházzal. Iparosa is sok volt; 1827-ben kaptak céhszabadalmat a kádárok, a kovácsok, lakatosok, kerékgyártók, asztalosok, molnárok stb. 1826-ban a község határában Pusztakula és keletre a kossuthfalvai határ mellett, még Békova dűlő van felemlítve. 1883-ban Pusztakulán új magyar falut telepítettek Gyulafalva néven. A falu földesura 1848 előtt királyi kincstár volt, később nagybirtokos volt itt ifj. Szemző István.

[szerkesztés] A 20. század

1918-ban az SZHSZ királysághoz kerül, majd 1941-44 között ismét Magyarország része. 1944-ben a jugoszláv partizánok a falu német lakosságának egy részét kitelepítették, másik részét pedig a Gádori és a Bácskörtési haláltáborba internálták.[2]

1994-től a szabadkai pp. engedélyével a helyi római katolikus templomban végzik liturgiájukat az ortodoxok,[3] habár egyes források szerint már a II. világháború óta használják.[4]

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Carol Marion (Szerk.): Kerény története.
  • Iványi István: Bács Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. I-V. Szabadka, 1991.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ A Terrible Revenge: The Ethnic Cleansing of the East European Germans. New York: St. Martin's Press, 1994, ISBN 1-4039-7308-3; second revised edition, Palgrave/Macmillan, New York 2006.
  3. ^ Magyar Katolikus Lexikon
  4. ^ Zombor Város Idegenforgalmi Szervezetének honlapja
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök