Kavilló

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Kavilló
Кавило
Kavilo
Kavilló Kavilló
Table separator.png
Kavilló címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Észak-Bácskai
Község Topolya
Rang Falu
Terület km²
Népesség (2002)
  • 233 fő
Irányítószám
Körzethívószám 024
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Kavilló vagy másnéven Rákóczifalu illetve Rákóczitelep (szerbül Кавило / Kavilo) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, közigazgatásilag Pobedához tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948: 97
  • 1953: 229
  • 1961: 223
  • 1971: 209
  • 1981: 276
  • 1991-ben 259 lakosából 254 magyar[1]
  • 2002-ben 233 lakosából 215 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A nevének eredetére több magyarázat létezik. Az egyik szerint még a török korszakban alakult ki, mivel a törökök nem tudták kimondani helyesen a Kétfülű nevet, így „kétfila” lett, ami hangzásban már elég közel áll a mai Kavillóhoz. Érdekes adat, hogy Magyarország bizonyos vidékein, ha valamit nem találnak, akkor arra azt mondják, „kavillóban maradt”.

[szerkesztés] Története

Borovszky szerint első írásos említése 1462-ben történt, mikor Mátyás király Kétvilla pusztát anyjának adományozza.[2] Csánki 1504-re teszi első említését, amely Poss. Kethfylew. (Kétfülű) néven történt.[3] Az 1521. évi dézsmajegyzékben is fel van tüntetve. 1652-ben Wesselényi Ferenc urbáriumához tartozott. 1681-ben a lévai várőrség kapja, később pedig az óbecsei milicia tulajdonába ment át. Az 1720-as évek körül Kitelovának írták. A török defterek 1590-ben 30 adózó házzal említik Kétvillát.[2] A XIX. században Kétvillo puszta.[3]

Helyben sem iskola, sem óvoda nincs. A legkisebbek Pobedára jártak - a valamikor virágzó mezőgazdasági birtok a helyi közösség központja, hozzá tartozik Kavilló és Svetićevo is - de az ottani óvoda 2010-ben bezárt.[4] A négyosztályos iskolát 1970-ben szüntették meg, a diákok Gunarasra ingáznak. Kápolnájának védőszentje Páduai Szent Antal.[5]

[szerkesztés] A Tanyaszínház

1978-ban fiatal színészek, rendezők és színinövendékek által alapított társulat, amely arra szerveződött, hogy a tanyavilágban, kistelepüléseken élőket színházi élményben részesítsék. Előadásaikat nyáron, szabadtéren tartják. A bemutatók színhelye hagyományosan a Kavilló, innen indulva csacsifogatos ekhós szekérrel járták be előbb Bácska és Bánát, majd Baranya és Muravidék helységeit. A Tanyaszínház alapítói Hernyák György rend., Soltis Lajos, Kovács Frigyes, Földi László színészek, Csipak Angéla dramaturg. Az egyesület évente változik, tagjai végzett, de pályakezdő színészek mellett főiskolások, olykor középiskolások. Kezdetben helyzet- és jellemkomikumra épülő jeleneteket és egyfelvonásosokat mutattak be iskola- vagy kocsmaudvarban rögtönzött játszóhelyeken, minimális műszaki feltételek között. A harmadik évtől egész estét betöltő műveket vittek a közönség elé. A színház azóta kinőtte magát, nyaranként egész Vajdaságot bejárják.

[szerkesztés] Forrás

  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ a b (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  3. ^ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  4. ^ *Lakatos János: Három falu, közös gond. Magyar Szó, 2010 március 16.
  5. ^ K.N.: A legnépszerűbb szent. Hét Nap, 2007 június 13.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök