Káty

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Káty
Каћ
Kać
A fő utca a szerb templommal
A fő utca a szerb templommal
Table separator.png
Káty címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Újvidék
Rang Falu
Terület 73,0 km²
Népesség (2002)
  • 11.166 fő
Irányítószám 21241
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Káty (szerbül Каћ / Kać, németül Katsch) Újvidék vonzáskörzetéhez tartozó kisváros Dél-Bácskában, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1891.: 3890 szerb és német lakos
  • 1900.: 4211 lakosa volt, anyanyelv szerint 190 magyar, 1120 német, 2895 szerb
  • 1961.: 5640
  • 1971.: 6701
  • 1981.: 8551
  • 1991-ben 9755 lakosa volt, ebből 8323 szerb, 548 jugoszláv, 535 magyar, 53 horvát, 42 szlovák[1]
  • 2002-ben 11 166 lakosa volt, ebből 10094 szerb, 456 magyar, 155 jugoszláv, 60 horvát, 34 muzulmán, 30 szlovák[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Első írásos említése 1276-ból származik, ekkor villa Hatt néven említik, majd 1332/1333-ból amikor Mathias de Shacz néven szerepel. Az 1332–37. évi pápai tizedlajstromban Chacz formában szerepel.

Neve feltehetően a besenyő káta (gát, erőd) szóból származik.

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1276-ból származik, majd a XIV. században többször is megemlítik. 1417-ben Laurentius de Kaathi és fiai a bácsmegyei Kaathi nevű birtokot rokonainak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adják. 1477-ben a karomi (Kalróca régi magyar neve) várhoz tartozott.

A török defterek, a titeli nahijében 15531554-ben említenek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva Káty.

A török korszak után Bács vármegyének 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban 68 gazdával szerepel. 1702-ben a kamarai összeírásban bérbe adható falunak tüntetik föl. 1715-ben csak 16 adózó lakost írnak össze; a népességfogyás feltehetően a Rákóczi szabadságharcnak köszönhető.
1722-ben 60 szerb adózóval említik, ekkor az új Bodrog vármegyébe tartozott. 1767-ben Kátyhoz tartozó pusztákként említették: Csót, Kuzdin,[2] Alsó- és Felső-Verkalova területeket.

1769-ben a Sajkás-kerület része lett, majd 1873-ban a kerület feloszlatása után Bács vármegye része lett.

Káty evangélikus vallású lakosainak 1840. óta volt anyaegyházuk, templomuk 1894-ben épült; a pravoszláv templom 1840-ben.

A település ma Újvidék vonzáskörzetébe tartozik, lakosai naponta ingáznak a városba.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ A Kusdin nevű határrész, a régi Kisdi nevű erődnek emlékét tartotta fenn, amely már 1332-ben Káttyal együtt szerepelt, s melyet Oláh Miklós is várként említ 1536-ban. A XVI. és XVII. századi térképek Kisdinassar név alatt tüntetik fel a Duna mellett.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök