Haraszti

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Haraszti vagy Rasztina
Растина
Rastina
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Table separator.png
Haraszti címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Nyugat-Bácskai
Község Zombor
Rang Falu
Terület 22,2 km²
Népesség (2002)
  • 566 fő
Irányítószám 25283
Körzethívószám 025
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Haraszti vagy másnéven Rasztina (szerbül Растина / Rastina) a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében helyezkedik el, Zombortól 22 km-re északra a magyar államhatárnál.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948-ban 905 lakos
  • 1953-ban 939 lakos
  • 1961-ben 960 lakos
  • 1971-ben 892 lakos
  • 1981-ben 686 lakos
  • 1991-ben 605 lakosából 545 szerb, 14 horvát, 8 magyar, 3 montenegrói, 1 bunyevác, 28 jugoszláv, 3 német[1]
  • 2002-ben 566 lakosából 543 szerb, 7 horvát, 3 magyar, 2 montenegrói, 2 bunyevác, 2 jugoszláv[1]

[szerkesztés] Története

A települést XIV. századi források Harasti néven említik először. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd a XIV. század végén szerbek népesítik be a települést.

A XIX. században a rasztinai és rottenhauseni báró Rédl család szerzi meg a haraszti uradalmat, ahol egy impozáns kastélyt is építenek 1900 körül. A kastély ma a Laza Kostić általános iskolának ad otthont.

A Rédl család alapítója Rédl József magyar udvari kamarai tanácsos, a bácsi és tiszai koronajavak igazgatója. 1759. május 17-én rottenhauseni előnévvel osztrák, 1765. április 15-én pedig magyar nemességet nyert Mária Teréziától. Fia Rédl Ferenc, udvari tanácsos és az erdélyi kancellária előadója, 1780. december 9-én királyi adományként kapta a rasztinai birtokot, ahonnan a család előneve is ered, amely 1822. július 5-én nyert megerősítést. Fiai Rédl Imre-Ferenc és Rédl Lajos-Ferdinánd 1808. március 11-én kapták a bárói rangot.

A II. világháború alatt – mikor Bácska ismét magyar fennhatóság alá került – a kormány 160 bukovinai székelyek családot telepített a faluba – ez időben a Hadikfalu nevet viselte – akiket a háború végén Magyarországra telepítettek.[2] Helyükbe önkéntes szerb veteránok érkeztek Hercegovinából és a horvátországi Likából.

A falu önálló településként csak a II. világháború óta van nyilvántartva. Azt megelőzően Hercegszántó, majd Őrszállás, illetve Regőce része volt.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Források

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Philipp Angeli: Chronik der Adelsfamilie Redl (Rödl, Rédl) von Rottenhausen und Rasztina (Haraszti). 1992., Mannheim /maschinenschriftliches Manuskript/.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
  • Iványi István: Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és Történelmi Helynévtára. Szabadka, 1907.
  • Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. V. kötet, Ráth Mór, Pest, 1859.
  • Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a II. világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területen 1941–1944. Cumania 9.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök