Hajdújárás
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Хајдуково
Hajdukovo
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bácskai |
| Község | Szabadka |
| Rang | Falu |
| Terület | 103,0[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24414 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
| A térképen: | |
Hajdújárás (szerbül Хајдуково / Hajdukovo, horvátul Hajdukovo) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, Szabadkától 12 km-re délre a Ludasi-tó partján.
[szerkesztés] Népessége
- 1991-ben 2627 lakosából 2325 magyar, 96 jugo., 89 szerb, 45 bunyevác, 42 horvát[2]
- 2002-ben 2482 lakosából 2191 magyar, 89 szerb, 49 bunyevác, 40 horvát[2]
[szerkesztés] Története
- A környék középkori történetét lásd: Ludas
A települést igazoló legkorábbi dokumentum az 1784-ben készített I. katonai felmérés. A térképen a Ludasi-tó felső nyugati részénél már kertésztelepeket jegyeztek. A falu további betelepülésére nagy hatással volt az 1865-ben átadott Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal, majd az 1900-as évek elején készült nemzetközi út.
A homokpusztát 1902-ben örökbérlet formájában felparcellázták. Leginkább mórahalmi, átokházi, csorvai, nagyszéksósi szegényparasztság települt ide, és a szegedi tanyavilág életformáját gyökereztette a futóhomokba. Hamarosan virágzott a szőlő- és gyümölcskultúra.
1935-ben a bérlemény lejárt, és Szabadka sovinizmustól fűtött akkori vezetősége a hajdújárási szerződéseket semmisnek nyilvánította: 300 magyar családnak kellett otthonát és földjét elhagynia. Később visszaszivárogtak, majd a szocialista Jugoszlávia visszahelyezte őket munkával szerzett jogaikba.
1907-ben épült a vidék legöregebb iskolája a noszai iskola, 1914-ben pedig a Hét nyárfásnak nevezett iskola. 1910-ben felépült az Ingusz-kastély, mely ugyancsak iskolaként szolgált. Az új (jelenlegi) iskolát 1987-ben nyitották meg. 1989-90 között épült a falu új óvodája, 1991-ben pedig tornaterem az új iskola mellett. Három település, Királyhalom, Hajdújárás, és Nosza iskolája egy tanintézményhez tartozik.
A katolikus templom 1936-ban épült, védőszentje Keresztelő Szent János. Búcsúja minden évben június 24-én van. A templom telkét a Dalmáciából idetelepült Borkovič család adományozta a falunak, de mivel kezdetben nem kaptak engedélyt templom építésére, csak egy búzamagtárat emeltek. Itt tartották a misét, mígnem 1936–ban már engedéllyel a kezükben rendszeressé tehették a miséket. 1943-44-ben torony épült a magtárhoz és harangot is kapott. A plébánia 1971-ben épült, s 1976 óta van Hajdújárásnak állandó plébánosa.
Az adventista templom az 1930-as években épült a Körös parton. Mivel a régi templom szűkösnek bizonyult, így 1966-ban egy nagyobb templomot emeltek az E-5-ös főút mentén.
Hajdújárás Helyi Közösség hivatalosan 1968-ban alakult meg.
[szerkesztés] Forrás
- Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. 1974–1975
- Hajdújárás – Hajdukovó múltja, jelene. Keresztyén Adventista Egyház, Hajdújárás
- Hajdújárás. Észak-Bácskai Homokháti Kistérség
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
