Hódegyháza

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Hódegyháza
Јазово
Jazovo
A falu főutcája a Szent Mihály Arkangyal katolikus templommal
A falu főutcája a Szent Mihály Arkangyal katolikus templommal
Table separator.png
Hódegyháza címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Észak-Bánsági
Község Csóka
Rang Falu
Terület 28,6 km²
Népesség (2002)
  • 978 fő
Irányítószám 23327
Körzethívószám 0230
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo) a Vajdaság Észak-Bánsági körzetében, az Aranka, vagy ahogyan a helyiek mondják a Haranga vagy Kunét mentén fekszik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1991-ben 1118 lakosából 1071 magyar, 8 szerb[1]
  • 2002-ben 978 lakosából 832 magyar, 92 szerb[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A Hódegyháza elnevezés feltehetően az egykor a környező vizekben elő hódokra utal. Első írásos említése is ezen a néven történik (Hodighaaz) 1274-ben, majd 1337-ben.
A Hodics, esetleg Hodity forma a hódoltság idején itt megjelenő szerb lakosság ajkán módosult szláv névalak.

A Jazova elnevezés legendája: A zentai csatából menekülő törököket a mai falu térségében utolérték a huszárok, és a harc a szultán egyik fia Zova is elesett, akit az anyja és a menekülők hangosan így sirattak: Jaj, Zova!; Jao, Zova!
Kiss Lajos szótára a szerb-horvát jâz (’szakadék, cége’) alapszóra hívja fel a figyelmet.[2]

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

A mai falu térségében már a középkorban volt egy Hódegyháza nevű település. 1337-ben már templomos hely volt, ekkor történik róla az első írásos följegyzés is.

A XIV. század elején a Csanád nemzetség birtokában találjuk. Az 1337. évi osztály alkalmával Csanád érsek és unokaöccsei, a Telegdyek kapták. Ezeknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut. Egyik részt Pongrác fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrinc fiai, János és Tamás nyerték.
Valamelyik Telegdy részét 1400 táján Hódegyházi Pál szerezte meg. Telegdy András itteni részét 1495-ben Bodófalvi Ferenc deáknak zálogosította el. Telegdy István 1508 május 22-én új királyi adománylevelet eszközölt ki e birtokára.

[szerkesztés] A török hódoltság

A török hódoltság kezdetén a magyar jobbágyok elköltöztek belőle és helyükbe szerbek telepedtek. Az 155758. évi török adólajstromok szerint már csak 14 háza volt, melyekben szerbek laktak.
Nádasdy Tamás nádor 1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét hűtlenség címén elvette tőle, és Kerecsényi Lászlónak adományozta. Lakosai a hódoltság alatt leginkább juhászattal foglalkoztak. 1582-ben három juhásznak 560 juha volt. A szerbek a helység régi nevét Hodity-ra, majd Hodicsra változtatták.

1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adta, 1655-ben azonban Lessenyei Nagy Ferenc, Milojkovics Miklós és Dénes György is kieszközöltek maguknak királyi adománylevelet a helységre. Ebből azután per keletkezett, mely Bélteki és Olasz Pál javára dőlt el.
Özv. Bélteki Pálné 1689-ben készített végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta.

[szerkesztés] A török után – az újratelepítés

A temesvári bánság szervezésekor már puszta volt. A temesvári igazgatóság 1760-ban szerződéses községet telepített ide Szeged vidéki magyarokból. Egy 1813-ból származó német nyelvű összeírás szerint 1812-ben a temesvári kamarai hivatal hat évre szóló szerződést kötött Jazova és Hadits nevű dohányültetvényekre. A két dohánykertészet ekkor 99 házból állt, lélekszáma 80 fő volt, kizárólag katolikus vallású magyarok. Dohányon kívül gabonát, árpát, zabot, kukoricát is vetettek, főleg a szegedi piacon értékesítették terményeiket. Saját legelőjük nem volt, a szomszédos település, Tiszaszentmiklós maradványföldjeinek egy részét bérelték legelőnek.
A családnevek vizsgálata alapján Kálmány Lajos és Bálint Sándor egyaránt úgy vélekedik, hogy a falu jórészt közvetlenül Szeged népéből, valamint Szőregről, Keresztúrról, Tóbáról és más szomszédos helységek lakosaiból települt. Néhány, Szeged környékén nagy gyakorisággal előforduló s Jázova–Hódegyháza határában is megtalálható földrajzi névalak nagy valószínűséggel ugyancsak a falu benépesítésében szerepet játszó, Szegedről érkezett telepesekkel hozható összefüggésbe.[3][4]

1816-ban József nádor vette meg a kincstártól. 183344-ben a nádor a községet a Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községbeli lakosokkal gyarapította. A község római katolikus temploma 1901-ben épült.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1978.
  3. ^ Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974/75 II., Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1976.
  4. ^ Kálmány Lajos: Szeged népe. I–III., Arad, 1881–82, Szeged, 1891.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök