Gunaras
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Гунарош
Gunaroš
Gunaras
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bácskai |
| Község | Topolya |
| Rang | Falu |
| Terület | km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24312 |
| Körzethívószám | 024 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Gunaras (szerbül Гунарош / Gunaroš ) Topolya községben a Csík-értől nyugatra eső löszfennsíkon fekszik, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya–Becse főúthoz.
A település határa két részből áll. A határ nyugati és középső részén alacsonyabb, nedvesebb a talaj, sztyeppei füvekkel és nedvességet kedvelő növényzettel. Az említett terület a löszfennsík alacsonyabb szintjéhez tartozik, tengerszint feletti magassága megközelítőleg 94–96 m. Itt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések jellemzőek. A talajvíz magas szintje miatt az említett mélyedések alja nedves, a mélyebb gödrökben pedig víz van. Egyes helyeken a víz a terjedelmes atmoszférikus üledék lerakódása után is megmarad. Ezen a területen a következő helynevek élnek: Gádzséros, Kopolya, Járás, Legelő és Kukucska. A határ keleti része magasabb, szárazabb talajjal rendelkezik. A határrész viszonylag mély völgye a Csík-ér völgy, mely vízfolyás itt erősen kanyarog. A föld termékeny – karbonátos feketeföld, löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és rétföld jellemzi. A földrajzi elhelyezkedés kedvező feltételeket nyújt a mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1991-ben 1531 lakosából 1494 magyar, 14 szerb, 15 jugo.[1]
- 2002-ben 1441 lakosából 1401 magyar, 18 szerb, 6 jugoszláv[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
1950-ig a település neve Moholi Gunaras volt, később ez Gunarasra (Gunaroš) változott. Az elnevezés eredete a házi lúd tömeges tenyésztésével áll kapcsolatban.
[szerkesztés] Története
A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s íly módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.
A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a Szabadka – Csantavér – Szenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A XIX. század végére elkészült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett. Vízvezetéket, villamosvezetéket, postát, egészségházat és tornatermet kapott.
[szerkesztés] Gazdaság
A falu háztartásai közül 514-nek vagyis 83,2%-nek van parasztgazdasága. A traktorok számából ítélve, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság gépesítése a község sok települése mögött elmarad. A növénytermelésre leginkább jellemző a búza, kukorica és a cukorrépa. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztéshez jó feltételek mutatkoznak, bár ez a tevékenység nem eléggé elterjedt a falu gazdaságai között. Az egy földműves gazdaságra eső sertések és szarvasmarhák száma jelentősen felülmúlja a vajdasági átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a juhászat, hiszen az állatállomány növekedést mutat. A háziszárnyasok nevelése szintén a tartományi átlag felett van, bár ennek piaci lehetőségei nincsenek kellő mértékben kihasználva, a topolyai ipari vágóhíd közelségére való tekintettel. Általában, a mezőgazdasági termelés jobban szakosodhatna, a piaci igényekhez alkalmazkodva, hiszen a közlekedési lehetőségek újabban jelentősen javultak.
Az iparnak nem akad képviselője. Korábban a malomipar közeledett a mindentől távol eső tanyavilághoz a szélmalmok által. Kisebb téglagyár épült, a helyi igények kielégítésére. A településen léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek.
Gunaras közigazgatási feladatokat is ellát, helyi központ lévén. A helyi közösség még két települést magába foglal — Braziliát és Bogarast. A helyi iroda Gunarason található. Művelődési – tanügyi feladatokat lát el vonzáskörében a korszerűen felszerelt általános iskola és a helyi könyvtár. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja, bankfiókja és rendőrállomása van. Ennek alapján, Gunaras, az alaptevékenységeket tekintve jól lefedett helyi központ.
[szerkesztés] A település szerkezete
A település alaki és szerkezeti jellemzői az utóbbi száz év alatt történt területi terjedést és fejlődést mutatják. A település régebbi és újabb részből áll.
[szerkesztés] Ófalu
Az Ófalu, ahogyan a helyiek nevezik, a sűrű tanyahálózat valamikori funkcionális központja, a mai település magja, közigazgatási és gazdasági épületekkel, mint a szélmalom, a csárda, a kocsma, a rendőrállomás és az iskola épülete. Faját tekintve út menti település, a házak a Topolyára (korábban Kishegyesre) vezető út mentén, mindkét oldalon sorakoznak. A másik házsor az utat derékszögben metsző vonal mentén található. Ezen a részen a házak egyszerűbb építésű, falusi házak, melyek mögött nemritkán a tulajdonosok földjei húzódnak.
[szerkesztés] Úfjalu
Az Újfalut az utcák szabályzási tervei alapján építik. A tervszerűen meghatározott utcahálózat az építési területet utcatömbökre, melyek két félék lehetnek — 90x90 m-es négyzet és 350x90 m-es téglalap. Az utcák hosszúk, szélesek és derékszögben metszik egymást. Az új rész a réginél folytatódik, s attól keletre terül el, az Obornyacsa felé vezető út mentén. A főutcában halad az említett közút, s a főutcával párhuzamosan négy utca vezet, melyből kettő megközelítőleg 500 m, kettő pedig egészen 1000 méter hosszú. Ezeket az utcákat három utca metszi keresztbe, melyek északon a főutcára jutnak ki. A település tervvel meghatározott határán belül a dél-nyugati rész egyelőre utcavonal nélkül maradt, azzal a szándékkal, hogy bizonyos munkafelületeket és a lakóövezetet bővítsék. A település voltaképpeni központja periférián található, a főutca elhelyezkedésénél fogva. Az összes lakhely száma 1981-ben 586, mely a háztartások számát tekintve nem elegendő.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
- Befektetési kézikönyv. Szabadka, Regionalni centar d.o.o. „Most-Híd” Térségfejlesztési központ Kft., 2005. (ISBN 86-907575-0-3)
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||

