Firigyháza
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Филић
Filić
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
 | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Törökkanizsa |
| Rang | Falu |
| Terület | km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23330 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Firigyháza (szerbül Филић / Filić) a Vajdaság Észak-Bánsági körzetében fekszik Törökkanizsától keletre. Közelében található az ún. Szentkút, amelynek vize állítólag egy mankóval vánszorgó embert gyógyított ki súlyos bajából, s a kútágas, valamint a kápolna mellett levő fa is mankó alakú.[1]
A falunak egy évszázada nincsen temetője, már néhány évtizede iskolája se és a kápolna sorsa az iskolájét is utolérte.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 171
- 1953: 183
- 1961: 194
- 1971: 191
- 1981: 192
- 1991-ben 170 lakosából 87 magyar, 76 szerb[3]
- 2002-ben 161 lakosából 97 szerb, 62 magyar[3]
[szerkesztés] Nevének eredete
A középkorban Fejéregyház, a XVI. században Félegyháza majd Felity, a török kor után Firigyháza.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] A középkor
Firigyháza helyén a középkorban Feyeregyház helység feküdt, melyet először 1274-ben említenek,[4] s melynek temploma is volt. — Bálint Sándor szerint a település első írásos említése Feyreghaz néven 1256-ban történt.[5] A Csanád nemzetség tagjainak 1274. évi osztozásakor a település a Makófalvaiaknak jutott.[4]
Az 1514. évi parasztlázadás alkalmával a helység legnagyobb része elpusztult. Telegdy Gábor 1514 június 30-án elpusztított birtokait örök alamizsnaképen mindössze 40 forint lefizetése mellett átengedte a budai káptalannak, de Telegdy Miklós és Ferenc ellene mondtak a beiktatásnak és az e miatt támadt per még 1526-ban is folyt, mely a Telegdyek javára dőlt el mivel később is még itt találjuk őket.
[szerkesztés] A török alatt
A török hódoltság első évtizedében a helység elpusztult. A XVII. század közepe táján szerbek költöztek ide, akik a helység nevét, melyet a XVI. században Félegyháznak is neveztek, Felityre ferdítették el. 1647-ben Horváth-Voxith Istvánt, Petőfalvi Petőt és Ladányi Ferencet iktatták be e puszta birtokába. I. Lipót király 1681-ben, Solt vármegyei pusztaként Gbelani Miklósnak, Mihalek Miklósnak és társainak adományozta.
[szerkesztés] A török után
A törökök kiűzetése után a temesvári bánsághoz tartozott és Firigyháza néven volt ismeretes. 1781-ben a törökkanizsai uradalommal együtt Szerviczky Márkus vette meg. A birtokos család 1804-ben Csongrád vármegyéből dohánykertészeket telepített ide.[5] 1858-ban a telep önálló község lett. Később ismét pusztaként Törökkanizsához csatolták.
[szerkesztés] 20. század
A Törökkanizsa és Oroszlámos között fekvő település az 1884-es térképen Féregyháza néven szerepelt. 1918-ig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
A délszláv háborúk alatt szerb menekültek érkeztek a faluba, akik mára már többséget alkotnak a kis falu közösségében.
[szerkesztés] Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
- ^ si: Nyílnak, nyílnak... Magyar Szó, 2003. november 29.
- ^ si: Félredobva. Magyar Szó, 2003. november 29.-30.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ a b Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—IV. Bp., 1963—1998
- ^ a b Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974/75 II., Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1976.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
