Erzsébetlak

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Erzsébetlak
Бело Блато
Belo Blato
Az Erzsébetlaki katolikus és evangélikus templom
Az Erzsébetlaki evangélikus és katolikus templom
Table separator.png
Erzsébetlak címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Nagybecskerek
Rang Falu
Terület 28,8 km²
Népesség (2002)
  • 1477 fő
Irányítószám 23205
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Erzsébetlak (szerbül Бело Блато / Belo Blato, szlovákul Biele Blato vagy Lízika, németül Elisenheim) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, Nagybecskerektől 17 km-re délre, a Fehér-tó déli partján, Lukácsfalva és Écska közelében.

A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, Dél-nyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 2088 lakosából 834 szlovák, 698 magyar, 312 bolgár, 229 német
  • 1948: 2159
  • 1953: 2490
  • 1961: 2031
  • 1971: 1841
  • 1981: 1746
  • 1991-ben 1762 lakosából 735 szlovák, 522 magyar, 174 jugo., 136 bolgár, 57 szerb[1]
  • 2002-ben 1477 lakosából 583 szlovák, 488 magyar, 128 bolgár, 118 szerb, 41 jugo.[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Korábban Torontálerzsébetlak, majd Nagyerzsébetlak.

[szerkesztés] Története

A község a német bánsági Határőrvidék területén 1866-ban települt Torontálszécsányból jött katolikus németekkel.[2] Eredeti neve Elisenheim volt. A Határőrvidék feloszlatása után 1872-ben Torontál vármegyébe kebelezték. 1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, lakosai elköltöztek. 1887-ben telepítették be újból (a Magyar Katolikus Lexikon szerint 1888-ban[3]), szlovákokal magyarokkal, bolgárokkal.[2]

A római katolikus lelkészséget 1870-ben, Écska filiájából alapították.[3] Szent Erzsébetnek szentelt templomuk 1896-ban, az evangélikusoké pedig 1902-1903-ban épült.

[szerkesztés] Gazdaság

A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől febrárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Németh Zoltán: Vizek fogságában. Magyar Szó, 2011. március 9.
  • Kecskés István: Vágják a nádat Erzsébetlakon. Magyar Szó, 2004. február 4.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök