Egyházaskér
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Врбица
Vrbica
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Csóka |
| Rang | Falu |
| Terület | 25,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23329 |
| Körzethívószám | 0230 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Egyházaskér vagy Verbica (szerbül Врбица / Vrbica) a valamikori Bács-Isztambul vasútvonal mellett, a Tisza-Maros-Aranka folyók által bezárt háromszög déli részén, az alföldi síkságon helyezkedik el. Északon Oroszlámos, délen Mokrin, keleten Valkány, nyugaton Csóka határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 1214
- 1953: 1363
- 1961. 1220
- 1971: 988
- 1981: 654
- 1991-be 548 lakos, közülük 512 magyar, 6 szerb, 20 jugo.n[1]
- 2002-ben 404 lakos, közülük 372 magyar, 11 szerb, 11 jugo.[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének első tagja Egyházas azt jelenti, hogy a népvándorláskor már volt temploma, a Kér pedig, hogy a Kér törzsbeliek ősi települése itt helyezkedett el.[2]
A katolikus egyház anyakönyveiben 1785 és 1888 között Verbicza, Verbitza, 1889-től pedig Egyházaskér.
[szerkesztés] Története
A Magyar Országos Levéltár mohácsi vész előtti gyűjteményében az 1247. évből származó latin nyelvű oklevelek Eghazasker, Egyhazasker névváltozatban említik. A csanádi és az aradi káptalan 1247. február 9.-i keltezésű oklevelében e templomos helység Egyházas-Kér néven szerepel.
Torontál vármegye monográfiájában szintén Egyházas-Kér településről olvashatunk, amely Padé és Tiszaszentmiklós között terült el. 1247–1508 között a Csanád nemzettség birtoka. Ez a település a mai Egyházaskértől 20 km-rel délnyugatra terült el, a török hódoltság alatt megsemmisült. 1782-ben Marczibányi Lőrinc mint kincstári birtokot megvásárolja a csókai birtokot és vele együtt Czernabara, Imretelek, Monostor, Terján és Verbicza pusztákat is. Az uradalom 1785-ben 94, 1789-ben még 41 Szeged környéki családot telepít a mai falu helyére.[3]
A római katolikus templom felépítése a Léderer család valamint az egyházaskéri hívők adományaiból valósult meg. 1938-ban szentelték fel. Védőszentje Keresztelő Szent János.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Ortvay Tivadar, Szentkláray Jenő: Történelmi adattár Csanádegyházmegye hajdana s jelenéhez. 1871.-1874.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Prof.dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád monográfiája
- ^ Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974/75 II., Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1976.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
