Dunadombó

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Dunadombó
Дубовац
Dubovac
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Table separator.png
Dunadombó címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Kevevára
Rang Falu
Terület 108,6[1] km²
Népesség (2002)
  • 1283 fő
Irányítószám 26224
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Dunadombó (1899-ig Dubovácz, szerbül Дубовац / Dubovac, németül Dubowatz) a Dél-Bánsági körzetben, Fehértemplomtól 21 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik. Közigazgatásilag Kevevárához tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 1505, többségben szerb lakosa volt, jelentős magyar és román kisebbséggel
  • 1991-ben 1469 lakosából 1286 szerb, 60 cigány, 50 jugo., 30 magyar[1]
  • 2002-ben 1283 lakosából 1078 szerb, 111 cigány, 28 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv dob (= tölgy) főnévből származik A szerb-horvátban a továbbképzett Dubovac névalak állandósult, s ez idővel meghonosodott a magyarban is. Az országos helységnévrendezés során felelevenítették a történelmi Dombó nevet, s kiegészítették az Al-Duna melletti fekvésre utaló Duna- előtaggal.[2]

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1323-ban történt, mikor várát említik: castellanus de Dombo. Legközelebb 1437 körül kelt várösszeírásban Castrum Dombo, Haram és Kevi várak közt felsorolva.

A török hódoltságot átvészelte. Az 172325. évi gróf Mercy-féle térképen, Dubovaz alakban szintén lakott helyként szerepel és az 1761. évi hivatalos térképen a pancsovai kerületben fordul elő. A dunai Határőrvidék szervezésekor, az 17651768. években Mária Terézia királynő rokkant német katonák számára jelölte ki letelepedési helyül s a német-szerb Határőrvidék területéhez csatolta. E rokkantak azonban nemsokára elköltöztek innen, és a helység a szerb határőrök kezébe került. II. József 1787 november 19-én Temesvárott rendeletet bocsátottak ki, melynek alapján a település mellet kisebb erődöt emeltek. Az 1873:XXVII. törvénycikk Temes vármegyébe kebelezte. Az ortodox templom 1780 táján épült.

A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Kevevárai járásához tartozott.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Kiss Lajos (2006): Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv, CII. évf., 4. szám, 503. o.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök