Dolova

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Dolova
Долово
Dolovo
A román templom
A román templom
Table separator.png
Dolova címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Pancsova
Rang Falu
Terület 119,8 km²
Népesség (2002)
  • 6835 fő
Irányítószám 26227
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Dolova (szerbül Долово / Dolovo, németül Dolowa) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik, Pancsovától keletre, a Duna bal partján.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1891-ben 6434 szerb és román lakos
  • 1991-ben 6790 lakosából 5292 szerb, 1077 román, 120 jugo., 82 cigány, 33 magyar[1]
  • 2002-ben 6835 lakosából 5346 szerb, 927 román, 83 cigány, 49 jugo., 36 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Első írásos említése 1660-ból való Dolovi néven. 1750-ben Veliki Dolovi, 1853-ban Dolava, 1854-ben Dollova, 1878-ban Dolova, 1943-ban Dolowo, majd végül Dolovo. A XIX. század elején egy rövid ideig Királytava néven szerepelt, de a helyiek felháborodására visszanevezték Dolovára.

Neve a szerb dolina (völgy) szóból ered, utalva a falu földrajzi jellegére.

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1660-ból való Dolovi néven. A török hódoltság alatt elpusztult.

A mai helység a XVIII. század második felében keletkezett. Az 1717. évi összeírásban nem fordul elő. A Mercy-féle térképen a pancsovai kerületben a lakatlan helységek között találjuk. 1750-ben Veliki Dolovi néven kincstári pusztaként a délmagyarországi bérlők társasága bírta bérben.

1768-ban a német-szerb Határőrvidék szervezése alkalmával szerb határőrök telepedtek a helységbe, akikhez később románok is csatlakoztak. Ettől kezdve Dolova, a róla elnevezett század járási székhelye lett. A Határőrvidék feloszlatásakor, 1872-ben Torontál vármegyébe kebelezték.

A községben három görög-keleti templom van. Az egyik szerb görög-keleti templom 1840-ben, a másik 1884-ben és a román templom 1893-ban épült.

Az első világháború után az SzHSz királysághoz került. A második világháborúban német megszállás alá került, a szovjet hadsereg 1944 október 4.-én érte el a falut. A háború után dél-szerbiai és boszniai telepesek érkeztek a faluba.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök