Dobradó

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Dobradó
Dobrodol
Dobrodol
A katolikus templom
A katolikus templom
Table separator.png
Dobradó címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Szerémség
Körzet Szerémségi
Község Ürög
Rang Falu
Terület 7,0 km²
Népesség (2002)
  • 127 fő
Irányítószám
Körzethívószám 022
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Dobradó (szerbül Добродол / Dobrodol) vagy másként Dobradópuszta, a Szerémségben a Tarcal-hegység (Fruška Gora) lankáin fekszik, Ürögtől közúton mintegy 10 km-re délre. A falu a szerémségi magyar szórványtelepülések (Maradék, Satrinca, Nyékinca, Herkóca) közül etnikai szempontból az egyedüli homogén magyar közösség, de a majdnem színtiszta magyar faluban már csak nagyon kevesen beszélik anyanyelvüket.[1]

A településen 40 éve nincs magyar nyelvű oktatás, a gyerekek a szomszédos Satrincára és Ürögre járnak általános iskolába. Noha lenne mód arra, hogy magyar osztályokat is indítsanak, ez mégsem válhat valóra, hisz a szülők többsége nem íratná be gyermekét ezekbe a csoportokba.[1]

[szerkesztés] Népessége

  • 1981-ben 129 lakosából 117 magyar, 5 jugoszláv, 6 horvát, 1 szerb
  • 1991-ben 126 lakosából 110 magyar, 10 jugoszláv, 3 horvát, 2 szerb[2]
  • 2002-ben 127 lakososából 96 magyar, 13 jugoszláv, 4 horvát, 3 szerb[2]

[szerkesztés] Története

A török hódoltság alatt a Szerémség szinte teljesen elnéptelenedett, őslakos magyarsága kipusztult. A hódoltság megszűnése után megindult a bevándorlás, a szerbeken és horvátokon kívül németek, szlovákok, csehek, ruszinok és magyarok érkeztek a tájra. A dobradópusztaiak amint ők mondják, Kishegyesről települtek ide.[3]
A település lakossága katolikus, de magyar ajkú papjuk sosem volt, csak búcsúkor jön hozzájuk magyar pap misézni. Az idősekben a dunántúli magyar nyelvjárása még töretlenül él. A közösség életvitele zárt, a házasságkötés belterjes, nemritkán külön engedéllyel esküdhetnek csak össze a fiatalok, mert egymással rokoni kapcsolatba vannak.[4]

2001-ben alakult meg a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, de a táncoktatás megszűnt, mivel a fiatalok többsége a szomszédos Satrincára kezdett el járni táncolni. Az egyesület nemrég felújított épülete üresen áll, csak időnként egy-egy esemény alkalmából van kihasználva. Dobradón sikeresen működik az asszonykórus, és rendszeresen részt vesz a Durindó népzenei fesztiválon.[1]

[szerkesztés] Forrás

  1. ^ a b c Tomek Tibor, Tóth Viktor: Élet a szórványban. Hétnap, 2010 január 6.
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  3. ^ Bori Imre: Ezredéve itt. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2004.
  4. ^ Bodor Anikó: Népzene a déli végeken. VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, Előadások összefoglalói. Debrecen, Alföldi Nyomda, 2006.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök