Cservenka

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Cservenka
Црвенка
Crvenka
A település madártávlatból
A település madártávlatból
Table separator.png
Cservenka címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Nyugat-Bácskai
Község Kúla
Rang Község
Terület 66,4[1] km²
Népesség (2002)
  • 10.163 fő
Irányítószám 25220
Körzethívószám 025
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…
A községháza a református templommal a 19. században

Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, németül Rotweil) a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében Kúlától 8 km-re északnyugatra fekszik, Kúla városkörnyéki települése.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 7563 lakosából 6911 német, 499 magyar, 60 szerb, 38 szlovák
  • 1910-ben 7674 lakosából 6861 német és 708 magyar volt.
  • 1991-ben 10.409 lakosából 6797 szerb, 1688 montenegrói, 605 jugo., 570 magyar[1]
  • 2002-ben 10.163 lakosából 7264 szerb, 1313 montenegrói, 493 magyar, 183 horvát, 156 jugoszláv[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A helység neve a bolgár nyelvben vörös épületet, vagy átvitt értelemben várat is jelent, amit igazolni látszik az, hogy a zombori határban lévő Cservenkának nevezett területen is még a múlt század elején régi sáncok nyomai voltak láthatók, melyek után ezt a területet is Cservenkának nevezték el.

[szerkesztés] Története

A történelem előtti időkben a település mai területe víz alatt állt, ugyanis a Duna és a Bácsgyulafalvai fennsík közötti területen széles tó hullámzott, melyet bizánci történészek Édes-tengernek neveztek. Később területén kelta, majd római telepek nyomai kerültek elő. A VI. században szlávok, a IX. században magyarok érkeztek területére.

[szerkesztés] Középkor

A kalocsai érseki 1543. évi úrbéri összeírásban Cservenkát is megemlítik. A török defterekben Cservenka nevét nem találjuk. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatják Cservenka puszta birtokosának. Az 1768. évi kamarai térképen Cservenka puszta Bajsa és Emusity alatt van a sziváci határ keleti végében. Alatta Veprovácz határáig van Szalasity puszta. Cservenka pusztán Bajsa és Emusity határtalálkozásánál a határvonalban van Orlov-hát nevű halom és ettől délre a Telecskai dombon egy régi templom helye is fel van tüntetve.

A török hódítás alatt a település elpusztult.

[szerkesztés] A török után

Cservenkát és a hozzácsatolt Szalasity pusztát melyek kamarai birtokok voltak, 1785-ben Reichból jött evangélikus németekkel telepítették be, akik még ez évben egyházilag is szervezkedtek. A letelepültek miután 1795-ben szabad éveik leteltek, nem akartak adót fizetni és ezért a vármegye kénytelen volt katonaságot küldeni rájuk, amiből aztán véres összeütközés keletkezett.

1794-ben régi cserépedényeket és hamvvedreket találtak Cservenkán. Bergel Péter szőlőjében egy kis harangot is találtak, mely valószínűleg egy itt állott régi templom romjából került oda. E kis harang még 1811-ben is az özvegynél volt.

Cservenka pecsétje

A római katolikus parókia 1896 óta áll fenn, a templom 1898-ban épült. Azonkívül a két protestáns egyháznak is épült temploma. Cservenka régi pecsétjén halmos vidék van ábrázolva; az egyik halmon búzakalászok ás alatta szántóvas, a másik halmon szőlőtőke és alatta a halom oldalában boltíves nyílások (a telecskai dombokba vájt pincék ajtói). Körirata: „Sig. Poss. Cservenka 1785.”[2]

Ipara már a XIX. század közepén is fejlett volt. 1822-ben kaptak szabadalmat a kerékgyártó, kovács, varga, szabó, szűcs, takács céhek.

[szerkesztés] 20. század

A centrum

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

1944-ben téglagyárában a visszavonuló német katonák a zsidó foglyokból 700-at megöltek. A megérkező partizánok Scherer Lőrinc helyi rk. plébánost letartóztatták és kiszolgáltatták a szovjeteknek; egy Moszkva környéki lágerben halt meg. A cservenkai magyar áldozatok száma 2.[3]
A világháború idején a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiók egyesülete tevékenykedett, ami 1945 után József Attila Kultúregyletként működött tovább. A háború végén a kitelepített és elmenekült németek helyére szerbeket és montenegróiakat telepítettek be. Négyosztályos, magyar tannyelvű általános iskoláját az 1950-es években felszámolták.

[szerkesztés] A falu híres szülöttei

  • 1888. február 12.-én itt született Beregfy Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Révai Új Lexikona IV. kötet 565. o. Szekszárd, 1999. (ISBN 963 9015 93 8)
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ 1788–1841 között használták.
  3. ^ Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva - Délvidéki magyar fátum 1944-45. I.-II. Budapest, Hatodik Síp Alapítvány, 1995.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök