Csősztelek

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Csősztelek
Честерег
Čestereg
A ma már nem álló katolikus templom a XIX. században
A lerombolt katolikus templom
Table separator.png
Csősztelek címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Bégaszentgyörgy
Rang Falu
Terület 12,2 km²
Népesség (2002)
  • 1391 fő
Irányítószám 23215
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Csősztelek (szerbül Čestereg / Честерег, németül Neuhatzfeld) a valamikori Nagybecskerek-Zsombolya vasút mentén fekvő település a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében, Bégaszentgyörgy községben, a község központjától 12 km-re.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 2738 lakosa közül 2001 német, 673 magyar 64 román
  • 1991-ben 1465 lakosából 1273 szerb, 138 jugo., 12 magyar, 10 horvát[1]
  • 2002-ben 1391 lakosából 1294 szerb, 14 jugo., 15 horvát, 11 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

1332-ben Cherezek néven említik először. A középkorban e helység helyén Csesztreg vagy másként Csesztöreg nevű helységet találunk, mely nevét a hasonló nevű folyóról vette.

A csesztreg a szláv csiszti sztrugi (tiszta patak) elnevezésből ered.

[szerkesztés] Története

Csősztelek már az 133237. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. A hódoltság alatt elpusztult. Az 172325. évi gróf Mercy-féle térképen a becskereki kerületben azon 37 község között fordul elő, amelyek a hódoltság alatt teljesen elpusztultak. Az 1776. évi Griselini-féle térképen mocsaraktól környezve, Csiestek alakban fordul elő, praediumként.

Csekonics József cs. kir. tábornok, aki a zsombolyai uradalmat 1780-tól kezdve bérelte, 1800-ban megvette. Csanád és Csongrád vármegyékből behívott magyar kertészeket telepített e pusztára, akik az akkori mocsaras területen, ittebei határtól egészen a magyarcsernyei határig szétszórtan a partosabb helyekre építették házaikat.
1796-ban a katolikus vallású hívek részére helyi káplánságot hoztak létre. Csekonics József tábornok 1796-ban a telep középpontján imaházat építtetett és 1812-ben plébániát alapított.

1829-ben az itteni magyarok egy része elköltözött s helyükbe svábok jöttek Zsombolyáról és Német-Czernyáról.

18001835-ig Csekonics József tábornok és neje Jankovics Júlia, 18351848-ig Csekonics János volt a helység földesura. A lakosok 1905. október végén igen olcsó áron megkapták gróf Csekonics Endre uradalmának azokat a részeit, melyeket addig bérben bírtak; hálából a gróf képét megfestették és a községháza nagytermében leleplezték. 1831-ben és 1855-ben kolera pusztított a helységben. A községben egy kenderkikészítő gyár is volt, mely a szegedi kenderfonó gyárhoz tartozott.

A II. világháború alatt plébánosát, Schäfer Vilmost (1884–1944) a szerb partizánok lágerbe hurcolták, 1944. XII. 14. pedig kivégezték.[2] A világháborúban kitelepített németek helyére boszniai szerb telepesek érkezetek. Ebben az időszakban (1944–1946) rombolták le római katolikus templomát, mely 1882-ben épült.[3]

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Források

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök