Boróc

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Boróc
Обровац
Obrovac
Szent Ferdinánd püspök katolikus templom
Szent Ferdinánd püspök katolikus templom
Table separator.png
Boróc címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Palánka
Rang Falu
Terület 30,0 km²
Népesség (2002)
  • 3177 fő
Irányítószám 21423
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Boróc (szerbül Обровац / Obrovac, németül Obrowatz vagy Oberndorf) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik, Palánkától 7 km-re délre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 3105 lakosából 1985 német, 1037 szerb, 38 magyar
  • 1991-ben 3242 lakosából 2856 szerb, 155 jugo., 128 cigány, 121 magyar, 2 német[1]
  • 2002-ben 3177 lakosából 2870 szerb, 133 cigány, 27 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Régebbi neve Obrovác. Obrov sáncot vagy árkot jelent. A múlt század elején Bancsa néven szerepelt és Steltzer szerint Nagybancsa Obrovác fölött lehetett.[2]

[szerkesztés] Története

Az 1699-iki vármegyei összeírásban a bácsi járásban fel van sorolva Obrovácz falu 23 gazdával és 109 hold szántófölddel. Az 1715-iki vármegyei adóösszeíráskor a falu az összeírást megtagadta. 1717-ben az újonnan alakult Bodrog vármegyébe kebelezték be. Az 1719. évi adóösszeírásban 20 adózó szerepel.
Az 1760-as években új telepesekkel szaporodott. 1767-ben 16 lakossal újra kezd adózni. Az 1768. évi Kovács-féle kamarai térképen Obrovácz a mostani helyén van feltüntetve, 60 szerb családdal. A falutól nyugatra van Obrova mocsár. A falu alsó végén egy régi erődítmény van körűlárkolva.
1772 július 22-én volt az úrbéri rendezése. 1826-ban a lakosok 46 római katolikus német család kivételével mind szerbek voltak.

A község régi pecsétje 1728-ból való.

Ortodox temploma 1782-ben épült. Római katolikus templomát Szent Ferdinánd püspök tiszteletére szentelték fel. A plébániát 1843-ban alapították a dunabökényi leányegyházból. A templomot 1884-ben építették, 1923-ban lett felújítva, 1937-ben pedig kifestve és belsőleg felújítva. Méretei: hossza 44 m, szélessége 15 m, a hajó belmagassága 14 m, a torony magassága 46 m. Négy harangja van. A legnagyobb 500 kg, a legkisebb 150 kg. Katasztrofális állapotban lévő tornya neogótikus elemeket őriz. Viszonylag erős szerkezetű templom, de a háború alatt súlyos károkat szenvedett. Az anyakönyvet 1844-óta vezetik.

1918-tól az SZHSZ királysághoz csatolják, majd 1941-44 között ismét Magyarország része, végül 1945-tól Jugoszláviához tartozik. 1944 telén a jugoszláv partizánok 34 német, 6 magyar és 2 szerb lakost, köztük nőket, gyerekeket, öregeket kivégeztek. Német lakosságát a II. világháború végén kitelepítették.[3]

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Steltzer Frigyes Bács vármegye monográfusa.
  3. ^ II. In der Batschka (1.) Dokumentation Völkermord der Tito-Partisanen 1944-1948. Österreichische Historiker- und Arbeitsgemeinschaft für Kärnten und Steiermark, Graz, 1990.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök