Bogyán

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Bogyán
Бођани
Bođani
A Szent Illés katolikus templom
Szent Illés katolikus templom
Table separator.png
Bogyán címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Bács
Rang Falu
Terület 53,3 km²
Népesség (2002)
  • 1113 fő
Irányítószám 21427
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Bogyán (szerbül Бођани / Bođani, németül Bogjani) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében, Bácstól nyugatra, a Vajas vize mellett, Vajszka és Palona közt fekvő település.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 854 lakosából 407 sokác, 313 szerb, 77 német, 56 magyar
  • 1948: 1851
  • 1953: 2208
  • 1961: 2533
  • 1971: 1879
  • 1981: 1559
  • 1991-ben 1323 lakosából 560 szerb, 300 horvát, 174 jugo., 83 ukrán, 79 magyar[1]
  • 2002-ben 1113 lakosából 586 szerb, 172 horvát, 127 jugo., 50 magyar, 46 ukrán[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

133842 között Boian néven szerepelt, a török időktől Bogyán.

Egy helyi legenda szerint a település egy Bogdán nevű szerb kereskedőről kapta nevét, aki itt egy forrásban mosakodva, szemevilágát visszakapta s hálából kolostort alapított itt, melyet róla neveztek el – valamint a később keletkezett falut is.

[szerkesztés] Története

A helység már a mohácsi vész előtt is fennállt. A pápai tizedjegyzékben 133842 között már szerepel Boian falu. Csánki szerint Boián a mai Bogyánnak felel meg. Ezentúl Boián neve nem fordul elő. Bogyán nevével először az 1543. évi úrbéri összeírásban találkozunk. Ezután a török defterek említik a zombori nahijében, ahol Bogyan vagy Budinovce 1554-ben két, 1590-ben nyolc adózó házzal szerepel. 1691-ben a bácsi prépostság tizedjegyzékében, és Bács vármegyének 1699. évi összeírásában is említve van Bogyán falu.

1759-ben Bogyán helységet királyi adomány útján Putnik Mózes bácsi szerb püspök kapta. Az 1768. évi kamarai mappa kis falunak tünteti fel Bogyánt, 43 szerb családdal és Sotrok, Vajsz Borovo nevű halászóhelyekkel. 1785-ben a tavaszi földár sok kárt okozott az itteni gazdáknak. 1799-től Bogyán a Gromon családé. 1856-ban a katolikus hívők számára Illésnek szentelt kis templom épült. A templom méretei: hossza 15 méter, szélessége 6.5 méter, a torony magassága 20 méter. Három harangja közül a legnagyobb 200 kg, a legkisebb 86 kg. Az anyakönyvet 1936 óta vezetik.

1876-ban nagy árvíz sújtotta a községet, és annak számos házát romba döntötte. Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Emilné és a királyi kincstár birtoka volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

[szerkesztés] A kolostor

A bogyáni szerb kolostor Vajszka s Bogyán között fekszik. A hagyomány szerint ennek eredetét a XV. századra teszik, amikor egy Bogdán nevű szerb kereskedő itt egy forrásban mosakodva, szemevilágát visszakapta s hálából ezt a kolostort alapította, melyet – valamint a később keletkezett falut is – ő róla neveztek volna el.
A kolostor a hódoltság idején már megvolt s így legkésőbben az 1526 utáni években épülhetett, amikor szerbek is nagyobb számban jöttek e vármegyébe.
A zárdában, a templom szentélyében értékes képek vannak: a tizenkét apostol, fölöttük Krisztus születése. A másik oldalon minden szentek Szűz Mária angyalok között, Isten a föld fölött. A szentély előtt a kupolában: Krisztus keresztre feszítése, az úrvacsora, a lábmosás, Júdás csókja, Krisztus Pilátus előtt s más bibliai tárgyú képek.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök