Bocsár

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Bocsár
Бочар
Bočar
Alexandriai Szent Katalin katolikus templom
Alexandriai Szent Katalin katolikus templom
Table separator.png
Bocsár címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Törökbecse
Rang Falu
Terület 50,5 km²
Népesség (2002)
  • 1895 fő
Irányítószám 23274
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Bocsár (szerbül Бочар / Bočar, németül Botschar) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében, Törökbecse község területén helyezkedik el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1891-ben 2839 lakos, túlnyomórészt német, és kisebb arányban szerb és magyar
  • 1991-ben 2007 lakosából 1492 szerb, 274 magyar, 179 jugo.[1]
  • 2002-ben 1895 lakosából 1521 szerb, 215 magyar, 62 jugo.[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Először 1211-ben említik Bocar néven. Neve a magyar eredetű, a pohárnok, vagy a szőllész foglalkozás régi nevéből – bocsár – ered. Borovszky szerint azonban neve az ónémet Burghard személynévből ered. Más nézet szerint a becsár főnévből alakult a mai elnevezés.

[szerkesztés] Története

Már a középkorban virágzó helység volt. A falu megalapítója, vagy első birtokosa Bocsárd nevű várjobbágy volt. Első ízben 1211-ben említik az oklevelek, s ekkor még a csanádi várnépeké volt. 1238-ban IV. Béla király kivette a csanádi vár külső birtokai közül s részben Barc fia Miklós ispánnak, részben pedig a székesfehérvári (talán inkább a harcsai) János-lovagoknak adományozta. 13371360 között a Telegdy család birtokába került. Telegdy János, a neki jutott részt egyik hű szolgájának adományozta, aki a Bocsári család megalapítója lett. E család Bocsáron nemesi kúriát építtetett és idővel nevezetes szerepet játszott a település életében.

A XV. század közepén Muronyi Kónya Demeter is szerzett itt részbirtokokat, kinek özvegye, Posztós Agatha, e birtokokat a budai káptalannak adományozta. 1561-ben Olácsárovics Demeternek 12 jobbágytelke volt e faluban, de 1564-ben a jobbágyok már nem jelentek meg az adóösszeíráson. Ettől kezdve az egész török hódoltság alatt pusztán állott, az 17231725-ben készült Mercy-féle térkép is pusztaként tünteti fel. 1779-ben szerbektől lakott helységként szerepel.

1803-ban Hertelendy József, a Hertelendy család torontáli ágának megalapítója, megvásárolta a kincstártól Bocsár falut és a hozzá tartozó ötszáz holdat 73329 frt 4 kr-ért. Megkapta az erre vonatkozó királyi adománylevelet, melyet 1803. augusztus 23-án hirdettek ki, s még ezen évben a csanádi káptalan birtokba is iktatta. 1821-től kezdve németeket kezdett ide telepíteni Zsombolyáról és Nagybecskerekről, akik idővel annyira megszaporodtak, hogy lélekszámuk felülhaladta a szerbekét.

1839-ben Hertelendy József halálakor, itteni birtokát fiai Ignác, Miksa és Károly három részre osztották. Hertelendy Ignácz főispán részét 1870-ben Kiszlinger József és Pacsu Demeter vették meg. Hertelendy Miksa és Károly birtokai 18801890 között kerültek más kézre; a század végén azokat báró Baich Iván, Bayer Alajos, Kislapási Juhász Zsigmondné sz. Hertelendy Margit és gyermekei, özvegy Deutsch Adolfné, Bocsár község és Gaisin György testőrőrnagy bírták.

A báró Baich-féle kastély ma

Hertelendy József Bocsáron gyönyörű kastélyt építtetett. Ennek – szemtanúk szerint – nem csak külseje volt nagyon szép, de a belső berendezése is pazar. Tény, hogy még az ajtókon is művészi kivitelű, családi címerrel ékeskedő berakások voltak. Híres volt még e lak szép és nagy képgyűjteményéről, valamint gazdag könyvtáráról, mert a kastély ura nagy műveltsége folytán szerető gondozója volt a művészeteknek is.
Ez a kúria hosszú ideig központja volt Torontál megye hazafias mozgalmainak. Innen indult ki a megye újabb kori története. Itt tartották Torontál megye rendjei barátságos értekezleteiket és előzetes megbeszéléseiket, valahányszor fontos megyei vagy országos közügyekben kellett határozniuk. Itt állapodtak meg a tisztújítások alkalmával a jelöltek személyéről. Mikor II. Lipót trónra lép (1790.), itt áldomásoznak az új alkotmányos király egészségére, s itt fogalmazza meg Hertelendy József a megye föliratát, melyben a torontáli rendek sürgetik, hogy őfelsége mielőbb országgyűlést tartson. Ezt a nevezetes épületet fia Ignác örökölte, majd báró Baich Iván kezére került, ki azt lebontatta és újat építtetett.

Római katolikus temploma 1842-ban épült. Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték.

[szerkesztés] Történelmi települések

A Hertelendy család telepítette a XIX. század első felében Józsefházát, mely 1848-ig önálló pusztai jelleggel bírt s lakosai dohánykertészettel foglalkoztak. E telep 1849 után feloszlott.

A mai Bocsár közelében feküdt Faluhely helység, melyről az 14791570 közötti évekből vannak adataink. Úgy látszik, valamely elpusztult falu helyén feküdt. Innen van a neve is. 1479-ben özvegy Muronyi Kónya Demeterné itteni részét odaajándékozta a budai káptalannak. Ezenkívül még Telegdy István kincstartónak is volt itt része, melyre 1508-ban új királyi adománylevelet nyert. A Telegdyek e birtokhoz még 156870-ben is jogot formáltak. A helység valószínűleg az 155052. évi hadjárat alatt pusztult el.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök