Bikács

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Bikács
Бикач
Bikač
A katolikus templom
A katolikus templom
Table separator.png
Bikács címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Észak-Bánsági
Község Nagykikinda
Rang Nem önálló település
Terület km²
Népesség (2002)
  •  ? fő
Irányítószám
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Bikács, régebben Nagybikács (szerbül Бикач / Bikač) Nagykikindától délre fekszik, Basahíd település része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900 körül 406 lakosából 239 német, 154 magyar
  • 1971-ben 324 lakosa volt

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét valószínűleg az ősi magyar Bikás, később Bikács nemzetségről kapta.[1]

A középkortól Bikács, de a XIX. század elején megjelenik a Karácsonyfalva/Karátsonyifalva elnevezés is, Karátsonyi Lázár tiszteletére.

[szerkesztés] Története

A középkorban is már Bikács néven említik az oklevelek. A XIV. században a Gyertyánosi Chep és a Bikácsi Chep családok osztozkodtak rajta. 1406-ban Kajándi Pál özvegye Katalin zálogba bírta a Gyertyánosiak itteni birtokrészeit. 1422-ben a Bikácsi családé. 1442-ben a Gyertyánosi Csépi (Csep) család szerepel egyik földesuraként. Az 14401450. években egy Bikácsi Gyeke család is szerepel Torontál vármegyében, mely előneve után ítélve, itt szintén birtokos lehetett. 156164-ben Kerecsényi László gyulai várnagy és Olcsárovics Demeter kapitány voltak a földesurai.

A török hódoltság alatt elpusztult, de az 1761. évi térkép szerint már ismét lakott hely volt.

1804-ben Karátsonyi Lázár 40 magyar családot telepített ide. Tiszteletére a közhasználatban Karátsonyifalvának is nevezték. 1816-ban árvíz pusztított a helységben.
Karátsonyi Lázár az 181718. években ismét benépesítette 60 magyar és német családdal. 1838-ban Karátsonyi Lajos volt a helység földesura, később pedig Karátsonyi Guidó. A lakosok egyrésze 1891-ben Felsőmuzslyára költözött.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Brane Marijanović: et al. Kikinda: istorija, kultura, sela, privreda, sport, turizam. Novi Sad, Prometej, 2002.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
  1. ^ Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XVI. sz. közepéig. I. 102., 323. oldal. Temesvár, 1891.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök