Beresztóc

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Beresztóc
Банатски Брестовац
Banatski Brestovac
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Table separator.png
Beresztóc címere
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Pancsova
Rang Falu
Terület 57,3 km²
Népesség (2002)
  • 3517 fő
Irányítószám 26234
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Beresztóc (szerbül Банатски Брестовац / Banatszki Bresztovac, németül Rustendorf vagy Banat Brestowatz) a Dél-Bánsági körzetben Pancsovától 21 km-re délkeletre, Belgrádtól 38 km-re fekszik a Duna bal partján.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 3752 lakosából már 2379 német és 1306 szerb
  • A német anyanyelvű hívek száma 1935-ben 2478 fő.
  • 1991-ben 3715 lakosából 3235 szerb, 279 muzulmán, 71 jugo, 8 magyar[1]
  • 2002-ben 3517 lakosából 3029 szerb, 179 muzulmán, 97 cigány, 8 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve szerb eredetű, egy legendához fűződik amely szerint az ide települő szerbek régi falujukról Brestovikról nevezték el.

Első írásos említése 1717-ben Praestowatz néven. 1898-ig Bresztóvácz vagy Temes-Aga, majd Beresztóc.

[szerkesztés] Története

A mai Beresztóc határában a XV. század elején Szkronovecz, Szkrobanecz-pusztát találjuk, melynek lakosai akkoriban a kevei vár szolgálatában álló szerbek voltak. Ezt a pusztát Zsigmond király 1412-ben Keve városának adományozta.
Mikor 1439-ben Murád szultán e vidékre vonult, számos szerb család innen a Csepel-szigetre költözött. Helyükbe a Hunyadiak alatt újabb szerb családok telepedtek le.

1551-ben Keve eleste után, a török bég parancsolt a lakosságnak. A hódoltság alatt másfél századon át a Szendrőből Temesvár, Versec és Újpalánka felé közlekedő török csapatok fő hadiútjába esett és ez az oka annak, hogy a hódoltság megszűntekor 1717-ben, mindössze 12 üresen álló házból állott. Ebben az évben történik első írásos említése is Praestowatz néven.

Mikor 1724-ben a határőrséget szervezték, a lakosokat a Pancsova és Kubin között elvonuló sánc őrizetére rendelték. 1764-ben a határőrvidéki helységeket kivették a polgári hatóságok alól, Beresztóc is katonai uralom alá került.

A tisza-marosi Határőrvidék feloszlatása után 8–10 család telepedett le innen e községben. 1766-ban, a német-bánsági határőrezred felállítása után a szerb lakosság egy része másfelé költözött; helyükbe a bécsi, prágai, pettaui rokkantak házaiból még munkaképes aggharcosokat telepítettek ide. 17851790-ben Elszászból, Lotharingiából néhány német család telepedett le a helységben.
1788-ban a törökök benyomultak a helységbe, mindent felprédáltak és a helységet felégették. A megrémült lakosság Pest megyébe Kókára menekült, honnan csak a háború befejeztével tértek vissza. A község 1873-ig maradt katonai uralom alatt, a mikor az 1873:XXVII. t.-c. a Határőrvidéket megszüntette, Beresztócot Temes vármegyébe kebelezte be, az 1876:XXXIII. t.-c. azonban Torontál vármegyéhez csatolta.

A római katolikus plébániát 1766-ban a rokkantak megtelepedésekor állították fel, a templom pedig 1773-ban épült. Az 17851790. évi letelepülések következtében a katolikus lakosság tetemesen megnövekedett, úgy hogy új templomról kellett gondoskodni; a közbejött akadályok miatt azonban csak 1834-ben tették le az alapkövet az új templomhoz, mely 1856-ban készült el. 1850-ben a katolikus lakosság szentháromság-szobrot állított fel annak emlékére, hogy a község a szabadságharc alatt nagyobb károktól megmenekült.
Az ortodox templom 1849-ben épült.

1902-ben a lakosok Erzsébet királyné mellszobrát állították fel a községben.

1944-ben a faluból internálótábort csináltak, a katolikus templomot 1945-ben lerombolták. 1983-ban 28 katolikus élt itt.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök