Basahíd

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Basahíd
Башаид
Bašaid
A Bashídi ortodox templom
A Bashídi ortodox templom
Table separator.png
Basahíd címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Észak-Bánsági
Község Nagykikinda
Rang Falu
Terület 76,8 km²
Népesség (2002)
  • 3503 fő
Irányítószám 23316
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…
A bikácsi katolikus templom[1]

Basahíd (szerbül Башаид / Bašaid, németül Klein Kikinda) Nagykikindától 22 km-re délre, a Kikinda-Becskereki út mellet fekszik, 3 km-re keletre a kikindai csatonáról. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Bikács is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948.: 4956
  • 1953.: 4830
  • 1961.: 4788
  • 1971.: 4306
  • 1981.: 3864
  • 1991-ben 3741 lakosából 3257 szerb, 198 cigány és 112 magyar[2]
  • 2002-ben 3503 lakosából 3123 szerb, 179 cigány, és 100 magyar[2]

[szerkesztés] Nevének eredete

A középkorban Bosorhida, Bassalhydaa, Basahyda. A török után újratelepült helység előbb Kiskikinda, majd Basahíd melyet Basahíd pusztáról kapott, ahova a lakosság 1777-ben költözött. Elnevezésének több változata is fellelhető:

  • Banzalhida
  • Bazalhida
  • Bosorhida
  • Barsolhida
  • Bašajid
  • Baschaid
  • Bazsahida
  • Bazsalhida
  • Basahíd
  • Bassahíd
  • Bosorhida
  • Kiskikinda
  • Klein-Kikinda
  • Mala Kikinda

[szerkesztés] Története

A község történetére vonatkozó adatok egész a XIV. század elejéig nyúlnak vissza. Az 13321337. évi pápai tizedjegyzékekben Bosorhida néven fordul elő. A titeli káptalannak egyik 1331-ben kelt oklevele szerint vásáros hely volt. 1422-ben Bassalhydaa, 1440-ben Basahyda néven említik az oklevelek. 1422-ben Brankovics György birtokában találjuk. 1440-ben Óbecse várának tartozékai között szerepel. 1441 táján Brankovics György Birini Pálnak ajándékozta.
Az 1561. évi összeírásban Csanád vármegyei helységként fordul elő. Ekkor Kányaföldi Kerecsényi Lászlónak voltak itt jobbágytelkei. Az 1564. évi adólajstrom szerint Telegdy-birtok volt, de szerb lakosai most már Kerecsényi jobbágyai lévén, vonakodtak az összeíró bizottság előtt megjelenni.

A XVI. század végén a helység elpusztult. A Mercy-féle térképen Bassin-Kollát néven fordul elő, néptelen faluként. Később Lovrinból származó szerbek telepedtek a régi falu szomszédságába és ezek alapították Kiskikinda helységet. 17511754-ben újabb szerb települők érkeztek, 1777-ben azonban a kincstár Kiskikinda lakosait Basahíd-pusztára költöztette át.

Engel csanádi püspök felterjesztésére 1748-ban önálló katolikus plébániát alapított Mária Terézia Törökbecsén, amelyhez a település is hozzátartozott.

Basahíd címere[3]

1778-ben már 111 ház állott itt készen. Mikor 1774-ben a kikindai kiváltságos kerületet szervezték, Basahídat is e kerületbe osztották. 1817 augusztus 1-én, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt kiváltságlevelet nyert. Pejacsevich Zsigmond 1798-ban a Szeged, Makó, Dóc, Mezőkövesd, Kiszombor, Bánlak, Apátfalva, Temerin, Szaján, Szőreg és Dorozsma helységekből települt lakossággal Basahídon kötött szerződést a házak kiosztásáról.[4]

1849 április 24-én Perczel Mór honvédtábornok 9000 emberrel és 27 ágyúval, fényes győzelmet aratott itt a szerb felkelőkön. Ekkor a falu is leégett s az egyházi és községi irományok is elpusztultak. Az elesettek emlékére a lakosok kegyelete egy keresztet állított fel. 1893 április havában 48 lakóház és számos melléképület égett le. 1873-ban mintegy kétszázan, 1893-ban nyolcvanan estek a kolerajárvány áldozatául.

1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták. 1891-ben ecetgyára volt.[5]

Torda és Basahíd között az 1980-as évek közepén épült ki az aszfaltút.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  • Brane Marijanović: et al. Kikinda: istorija, kultura, sela, privreda, sport, turizam. Novi Sad, Prometej, 2002.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
  1. ^ Bikács nem önálló település hanem Basahíd része
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  3. ^ A Nagykikindai Kiváltságos Kerület kiváltságlevelében
  4. ^ A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka, 2003.
  5. ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök