Béreg

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Béreg
Бачки Брег
Bački Breg
Szent Mihály arkangyal katolikus templom
Szent Mihály arkangyal katolikus templom
Table separator.png
Béreg címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Nyugat-Bácskai
Község Zombor
Rang Falu
Terület 31,8 km²
Népesség (2002)
  • 1388 fő
Irányítószám 25275
Körzethívószám 025
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Béreg (szerbül Бачки Брег / Bački Breg, horvátul Bereg) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében, Zombor községben fekszik, közel a magyar és a horvát határhoz, Magyarország felé határátkelővel rendelkezik. Nyugatról a Dunához kapcsolódó mesterséges csatornarendszer, keletről pedig a Kígyós-ér határolja. A település a bácskai sokácok egyik központja.[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 2824 lakosából 2017 dalmát (sokác), 591 német, 209 magyar, 7 szerb
  • 1948: 2244 lakos
  • 1953: 2218 lakos
  • 1961: 2045 lakos
  • 1971: 2006 lakos
  • 1981: 1770 lakos
  • 1991-ben 1585 lakosából 741 horvát, 441 jugo., 153 szerb, 27 magyar[2]
  • 2002-ben 1388 lakosából 738 horvát, 344 szerb, 67 jugoszláv, 34 magyar[2]

[szerkesztés] Nevének eredete

A település neve az ószláv bereg (part) szóból származik.

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1319-ben történt, mikor Becsei Imre Bud Péternek Bereg nevű földjét megvette, de használatba vételét Treutel emberei megakadályozták.

Béreg mint nemesi előnév is előfordul a XIV. és XV. században. Így 1464-ben a Török s a Csákán család előneve.
Csánki 1472-ben kelt oklevél alapján e falu nevét Beryeg és Byryeg alakban említi;[3] ekkor birtokos itt a Geszti család. A XV. században birtokos benne a Szekcsői Herczeg család is. 1579-ben Czobor Imrének a török hódoltsági területen lévő Bodrog vármegyei birtokai között Jánosi és Szántó mellett Beregdi van felsorolva.

A török hódítás után elnéptelenedett falut 1620-ban a Horvátországi Klissza vidékéről származó katolikus szerbekkel telepítették be. Bács vármegye első 1699. évi összeírásában a bajai járásba tartozó Béreg falu tizenegy gazdával szerepel. Neve az 1702-iki összeírásban is szerepel. Marsigli térképén Berek néven Hercegszántó alatt van feltüntetve. 1714-ben Beregh faluban van egy bíró alatt tizenkét családot alkotó, tizenhat adófizető polgár, kik mind szerb nevűek. 1708-ban és 1737-ben kolera- illetve pestisjárvány támadta meg a falut.
A Czobor-féle összeírásban 1724-ben Béreg falunak van szőleje is, de bora igen rossz és kaszálóját a Duna árvize rongálja; földesurának 160 frt bért fizet.

1763-iki jelentésében Cothmann Antal azt írja, hogy Béreg kincstári falutól a bérben tartott Mironith pusztát el kell venni, mert ezt egészen bozóttal és cserjékkel engedték benőni. Béregen akkor sokácok laktak s földesura a kir. kamara volt.

A parókiát 1757-ben szervezték, Mihály arkangyalról címzett temploma 1740-ben épült; idővel összedőlt s 1786-ban megújították.[4]

A XVIII. században magyar és német telepesek érkeztek, kik beköltözésével megkezdődött a mocsarak nagy részének lecsapolása, amivel a település mezőgazdasága fordulópontot vett. 1904-ben nagy tűzvész okozott sok kárt.

[szerkesztés] A plébánia története

1526 előtt Bereg néven plébánia volt. Templomának romjai 1733-ban még fennálltak. Plébánosát 1503-ban említik, amely évben Laskó Miklós kiküldött szentszéki vizsgálóbíró János nagy-zondi plébános peres ügyében megidézi a beregi plébánost. A lelkészkedést a török idő alatt a ferenciek végezték. Ibrissimovics püspök 1649-ik évi bérmálása alkalmával a béregi bunyevácok Hercegszántón bérmálkoztak. Istentisztelet helyéül még 1740-ben vesszőből font és sárral betapasztott épület szolgált. Első kis templomát 1740-től 1743-ig a hívek építették; ez összedőlvén, 1786-ban a kincstár mint kegyúr 33×14 m térfogattal mostani templomát építette.
1733-tól 1757-ig Hercegszátnó filiálisa. Plébániáját 1757-ben szervezték Kolluth filiálissal, 1800-ig azonban csak mint adminisztratúrát töltötték be.

Anyakönyvei 1770-től vannak meg. A hívek száma 1781-ben 1189, 1908-ban 2800.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
  1. ^ Sokacbab.eu
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
  3. ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
  4. ^ Magyar Katolikus Lexikon
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök