Bégaszentgyörgy

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Bégaszentgyörgy
Житиште
Žitište
Bégaszentgyörgy madártávlatból
Bégaszentgyörgy madártávlatból
Table separator.png
Bégaszentgyörgy címere
[1]
Hivatalos? Igen.png
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Közép-Bánsági
Község Bégaszentgyörgy
Rang Község
Terület 48,5 km²
Népesség (2002)
  • 3242 fő
Irányítószám 23210
Körzethívószám 023
Table separator.png
A térképen: Klikk
Végzetes hiba: Parameter coordinates must be one or more valid locations.


Bégaszentgyörgy (szerbül Žitište / Житиште, régi szerb nevén Sveti-Jurat, Begej Sveti Đurađ, németül Sankt Georgen vagy Sankt Georgen an der Bega) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el Nagybecskerektől északkeletre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1880-ban 3041 lakosából 1983 katolikus, 1033 ortodox
  • 1910-ben 2814 lakosából 1454 német, 1034 szerb, 214 magyar
  • 1931-ben lakosságából 1318 német, 1055 szerb és 188 magyar
  • 1940-ben 3055 lakosából 1642 ortodox, 1387 katolikus,
  • 1948: 3163 lakos
  • 1953: 3326
  • 1961: 3078
  • 1971: 2921
  • 1981: 3060
  • 1991-ben 3074 lakosából 2578 szerb, 196 jugo., 136 cigány, 72 magyar[2]
  • 2002-ben 3242 lakosából 2861 szerb, 156 cigány, 70 magyar[2]

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a falu alapítójáról a Szentgyörgyi családról kapta. 1318-ban Zenthgyurgh néven szerepelt, a gróf Mercy-féle térképen pedig St. Czurcz néven. A Szentgyörgy nevet egészen a XIX. század végéig megtartotta, majd ezután lett Bégaszentgyörgy.

1947-ig a település neve szerbül Sveti-Jurat, Senđurađ majd Begej Sveti Đurađ volt.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Alapítása

A középkorban Keve vármegyéhez tartozott és a Szentgyörgyi család alapította. 1319-ben kelt okoratban Zenthgyurgh néven szerepel, és Róbert Károly király Kartaly Tamás ilyédi várnagynak és testvérének Etelének adományozta. E család azután Itebe, Szentgyörgy, Udvarnok, Harumdezsk és Vida helységekből álló uradalmának középponti helyéről Itebeinek írta magát. Róbert Károly király adományát Nagy Lajos 1367-ben megerősítette. 1452-ben is még az Itebei család birtoka, ebben az évben azonban a Himfiek rátörtek a helységre és azt elpusztították.

[szerkesztés] A török kor

A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult. 1551. után Petrovics oltalma alatt, szerbek telepedtek le, de nem sokáig maradhattak itt. A török hódoltság megszüntekor egyetlen ház sem maradt meg. A gróf Mercy-féle térképen St. Czurcz néven, lakatlan pusztaként van feltüntetve. Ezt a pusztát a kincstár egy ideig Becskerek város használatára engedte át, Kenderes és Deszpotovecz-pusztákkal együtt, melyeket 1781-ig bécsi marhakereskedők vettek bérbe.

[szerkesztés] Telepítések

Az 1940-es évek végén lerombolt katolikus templom helyén álló épület a központban

1724-ben szerb és román telepesek érkeztek a faluba. 17361737 között a telepesek 27 házban laktak, de az osztrák-török összecsapások miatt 1740-re már csak 18 ház állt.

17511760-ban a kamara a régi Szentgyörgy helyére mintegy ezer főből álló határőrvidéki katonaságot telepített le Pomorišje, Potisje és Becskerek környékéről, így 1754-ban már 45 ház állt. Mikor azonban híre járt hogy a kormány a bánsági kincstári jószágok eladását és a vármegyék visszaállítását tervezi, több szerb család elköltözött Szentgyörgyről azokba a helységekbe, amelyekből 1774-ben a kiváltságos kikindai kerület alakult. A szerbek helyébe Arad vármegyéből románok telepedtek le, mivel azonban ép akkor építették a Bega-csatornát (1800–1805), a gyakori árvizeknek kitett lakosságot áttelepítették a régi helységtől déli irányban a vízszabályozási vonalnak egyik partosabb helyére.

1781-ben Szentgyörgy az örmány Kiss család földesúri hatósága alá került. A románok azonban nem tudtak beletörődni a földesúri hatóságba, ezért legnagyobb részük Pancsova vidékére költözött. Helyükbe Kiss Izsákné Bács-Bodrogból, Torontál- és Temes vármegyék egyes községeiből svábokat, továbbá 1810 táján szegedi iparosokat és cselédséget telepített le,[3] akik a visszamaradt szerbek között csak 1814-ben alakíthattak külön községet. Az új német települők hathatós pártfogót nyertek Kiss Izsák fiában, Antalban, aki a községet szabályozta, szépítette és 1816-ban iskolát állított fel.

A Béga Bégaszentgyörgynél

[szerkesztés] 19.–20. század

A római katolikus templom 1815-ben épült. 1862-ben Itebei Kiss Miklós támogatásával plebániát építettek. A görögkeleti szerbek temploma 1810-től 1839-ig épült.

1919-ig Magyarországhoz, Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

A második világháború alatt német lakosságát kitelepítették és elüldözték, helyükre a boszniai Krajinából szerbeket telepítettek.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • Béga-Szent-György, in: A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
  • Bégaszentgyörgy, in: Magyar Nagylexikon, III. kötet. Budapest, Akadémiai, 1994, 466.
  • Bégaszentgyörgy, in: Magyar helységnév-azonosító szótár. Lelkes György szerk., Baja, Talma, 1998, 107.
  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
  • Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Budapest, Kárpát–Pannon, 2000, 284.
  • Ljubica Budać: Begej Sveti Đurađ-Žitište. Bégaszentgyörgy, 2000.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
  1. ^ A településnek nincs címere, csak logója
  2. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
  3. ^ Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974/75 II., Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1976.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök