Bácskeresztúr
Руски Крстур
Ruski Krstur
   [1] | |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? | 
|
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Nyugat-Bácskai |
| Község | Kúla |
| Rang | Falu |
| Terület | 58,6 km² |
| Népesség (2002) |
|
| Irányítószám | 25233 |
| Körzethívószám | 025 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Bácskeresztúr, vagy másnéven Oroszkeresztúr (szerbül Руски Крстур / Ruski Krstur, ruszinul Руски Керестур) a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében fekszik, Zombortól délnyugatra.
A település a vajdasági ruszinok kulturális központja. A ruszin lakosság száma folyamatosan csökken az évek óta tartó kivándorlás miatt, akik főleg a kanadai North Battlefordba telepednek le.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 5098 lakosából 4826 ruszin, 160 magyar, 75 német
- 1948: 5874
- 1953: 6115
- 1961: 5873
- 1971: 5960 lakosából 99.45% ruszin
- 1981: 5826
- 1991-ben 5636 lakosából 5026 ruszin, 140 szerb, 129 jugo., 55 ukrán, 50 magyar, 45 cigány[2]
- 2002-ben 5213 lakosából 4483 ruszin, 263 szerb, 76 cigány, 73 magyar, 61 ukrán[2]
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1410-ben Kerezthwr néven történt. Pesty Frigyes helynévtárában Nagykeresztúrként szerepel. Az itt olvasható eredetmagyarázat szerint a lakosság magyarokként menekültek el a törökök elől, majd elszlávosodtak, de emlékezetükben maradt a Bács közeli, kereszt alakú két utcából álló falu képe, és ezt keresték visszatértükkor.[3]
[szerkesztés] Története
A községben történt ásatások egy őstelep nyomait tárták fel. Első írásos említése 1410-ben Kerezthwr néven történt, amikor a Szilágyiakkal rokon Kereszturiak birtokában volt meglehet nem pont a mai helyén. Ugyanezen a néven 1452-ben és 1492-ben is említik. 1495-ben említenek egy possessio Kereztúr-t a Mosztonga körül, Chomafalva és Doroszló mellett. 1540-ben Keresztúr Corvin Jánosé. Egy 1517. évi okmány is e helységek társaságában említi Keresztúrt Bács vármegyében, majd az 1522. évi bácsvármegyei dézsmalajstromban is szerepel. Az 1590. évi török defterben felemlített Gorni (Felső) Keresztúr 21 adózó házzal valószínűleg a Kula alatti; Alsókeresztúr pedig hihetőleg a Cséb melletti Keresztúr volt.
A török hódoltság alatt elpusztult.
1745/46-ban 80 ruszin család telepedett le, akik főleg Kassa, Ungvár és Miskolc vidékéről érkeztek.[4] Cothmann kamarai biztos 1763-ban Keresztúrt nemrég telepített falunak mondja, lakosai nagyrészben görök katolikus ruszinok, akik Kisbresztovácz pusztának 3/4 részét és a régi Meggyes pusztát is haszonbérben bírják a kamarától. Az első iskola 1753-ban kezdte meg működését.[4] Első temploma 1753-ban, a ma is álló 1784-ben épült.[4] Bácskeresztúr pecsétje a szokásos gazdasági jelvényekkel az 1763. évből való.
1911/13-ban megépült a mai iskola épülete, melyet Györgyi Dénes tervezett.[5]
2003. november 3-án a székesegyházzá nyilvánított bácskeresztúri Szent Miklós-templomban vasárnap 10 órai kezdettel ünnepélyes püspöki szentmise keretében kihirdették az új Apostoli Kormányzóság megalapítását a Szerbia–Montenegróban élő görög katolikusok számára. Apostoli kormányzóként iktatták be az eddigi Munkácsi Görög Katolikus Püspökségen szolgáló Dzsudzsár György (Дюра Георгий Джуджар) segédpüspököt, akinek székhelye az ukrajnai Ungváron volt.[6]
A település mellet található a Szűz Mária búcsújáró hely. 1817-ben egyszer, 1822-ben ismételten megjelent a Boldogságos Szűz egy kútnál. 1824-ben a kútágasra Mária-szobrot helyeztek, melyet a környékbeliek búcsújárással kezdtek tisztelni. 1860-ban a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére kápolnát építettek.[7] A kegykápolnában, található az olajjal könnyező Istenanya ikonja, továbbá rengetek olajnyomatos szentkép díszíti, amely a hívek fogadalmi ajándéka. Itt látható, a Krisztus sírbatételét, siratását ábrázoló olajfestményt is.[8]
[szerkesztés] Történelmi települések
[szerkesztés] Béla
A mai Bácskeresztúr vidékén feküst Béla község. A Hunyadiak korában a Garaiak birtoka volt, de 1470-ben, talán zálogjogon, a Rozgonyiak ülnek a birtokban, akik ez évben panaszt emeletek a Garaiak várnépei ellen azok hatalmaskodása miatt. Az 1470. és 1504. évi följegyzések szerint Palánka vidékét jelölik meg a község helyeként. 1504-ben Corvin Jánost találjuk a birtokban, amikor egyéb jószágai között Béla falut is felsorolja.
1590-ben a török defterek a szegedi nahijében sorolják fel Béla falut, amelynek akkor tizennégy adózó háza volt. Ezután már faluként nem szerepel sehol. 1728-ban már csak puszta; abban az időben Földvár tartozéka volt.
[szerkesztés] Bellyefalva
A történelem adatai szerint hasonlóképen régi Bellyefalva (vagy Bellye) szintén a mai Bácskeresztúr szomszédságában szerepelt a XV. században. Első ismert ura a Keresztúri család 1410-ben. Ez évbeli okleveles följegyzés szerint azonban Szilágyi László felesége a Keresztúriak ellen birtokfoglalás miatt pert indított és az országbíró Keresztúrit meg is fosztotta a jószágtól; az ellenfelek utóbb mégis megbékéltek és megosztoztak a vitás birtokon, amit az országbíró is jóváhagyott.
A század második felében, 1469-ben, egy Belley nevű nemes tűnik fel, akinek ez lehetett névadó helysége és kétségkívül birtoka is volt itt. Alighanem azonos ez a falu Béla (Radanova) pusztával, melyet Iványi szintén Keresztúr szomszédságába helyez.[9] Ennek Biela Radinova nevével 1652-ben a Wesselényi Ferenc urbariumában találkozunk és abban az időben hat jobbágy-háza volt. 1720-ban már csak egyszerűen Bela a neve a pusztának, míg 1731-ben ismét Bela Radanova. 1768-ban a kamarai térképen is szerepel és akkor a kulai határhoz közelebb eső részét egy hajdani falu helyeként említik.
[szerkesztés] Egyéb települések
Itt feküdt valahol Kerek falu is, mely 1410-ben szintén a Keresztúri család birtoka volt. Volt azonban benne része a Kereki családnak is, melyre azonban a Mendei család igényt tartott és meg is kapott.
Ide közel fekhetett Ők (Ewk) község is, mely 1431-ben az Őki Bodor család birtoka, egész 1512-ig. 1522-ben még a tizedjegyzékben szerepel a község, azután nyoma vész.
[szerkesztés] Rizstermesztés Bácskában
A rízstermelés Bácskának egyik nagyon érdekes különlegessége volt. A rizstelepek Bácskeresztúr és Torzsa községek között, a Ferenc József-csatorna mentén terültek el. A kincstári telep, mely a csatorna baloldalán feküdt, még az 1880-as évek elején, mint kísérleti telep keletkezett, báró Kemény minisztersége és Bodola Lajos műszaki igazgató vezetése alatt.
A másik két ilyen nagyszabású telep a Ferenc József-csatorna jobboldalán terült el, az egyik özv. Krigner Györgyné tulajdona volt, a másik Machmer Fülöpé. Az előbbi 1892-ben, utóbbi 1896-ban keletkezett a kultúrmérnöki intézmény segítségül hívása mellett. Zlinszky Elek műszaki tanácsos tervei szerint és közegei közreműködésével.
Az öntözési módszer az árasztó, a telepek belterületén duzzasztó művekkel folyt. Az öntözés, mivel a Ferenc József-csatorna vízszíne az öntözendő területeket egészét uralta – szabadon, tehát erőművek nélkül történt; – vízdíjat a vízhasználatért a Ferenc József-csatorna-társulatnak nem fizettek, mivel a birtokrészeket a berendezés kötelezettsége mellett, illetőleg ellenében, vízhasználati joggal vásárolták meg a kincstártól. A kincstári telep lecsapolási rendszere a „Keresztúr–verbászi Lecsapoló Társulat” érdekeltségébe tartozott, míg a Krigner és Machmer telep a „Jegricska Felső Lecsapoló Társulatok” érdekeltségébe volt utalva.
A termelt rizs a „Carolin melon” fajtához tartozott. A nyers rizst szövetkezeti úton, saját malmokban dolgozták fel s a „Rizstermelők Szövetkezete” (Budapest, Thonet-udvar) értékesítette. Ez a rizs sokkal jobb, táplálóbb, fehérjében gazdagabb volt, mint az olasz vagy bármely más termelésű rizs.
[szerkesztés] Képek
A Szent Miklós székesegyház
A kegykápolna
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
- ^ Slobodan Mirić: Sa bačke crnice na led i sneg Kanade. Blic Online, 2009 február 28.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Papp György: Helységnevek Pesty Frigyes helységnévtárának bácskai anyagában.
- ^ a b c Bácskeresztúr hivatalos honlapja
- ^ A Giergl-Györgyi család – Műveik határainkon kívül
- ^ Újonnan alapított apostoli kormányzóság Bácskeresztúron. Magyar Kurír, 2003 november 12.
- ^ Magyar Katolikus Lexikon
- ^ Búcsújárás honlapja
- ^ Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helységnév tára. 1909.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
