Bácsújlak

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Bácsújlak
Бачко Ново Село
Bačko Novo Selo
A Szent Anna templom
Szent Anna templom
Table separator.png
Bácsújlak címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bácska
Körzet Dél-Bácskai
Község Bács
Rang Falu
Terület 31,8 km²
Népesség (2002)
  • 1228 fő
Irányítószám 21429
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Bácsújlak (szerbül Бачко Ново Село / Bačko Novo Selo, németül Neudorf) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében, a Duna mellet fekvő település.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 1734 lakosából 1571 német, 79 magyar, 75 szerb
  • 1948: 1751
  • 1953: 1848
  • 1961: 2236
  • 1971: 1665
  • 1981: 1522
  • 1991-ben 1365 lakosából 751 szerb, 316 jugo., 232 muzulmán, 25 horvát, 14 magyar[1]
  • 2002-ben 1228 lakosából 765 szerb, 184 muzulmán, 79 jugo., 37 horvát, 26 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Régebben Novoszeló volt a neve, a XX. század elejétől Bácsújlak.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

A török defterek a bácsi nahijében felsorolnak egy Novoszelót 1554-ben három, 1570-ben tizenegy és 1590-ben kilenc adózó házzal. Bács vármegyének 1699. évi I. összeírásában Novoszeló nincs felsorolva. Mégis egy 1701. évi kamarai feljegyzésben Lovrenctől nyugatra említik Novoszeló, másképpen Újfalu pusztát, mely Müller 1709. évi térképén is fel van tüntetve.
1715-ben Novoszelóban volt hét adófizető.

[szerkesztés] A 18.–19. század

1729-ben a bácsi adminisztrátor a fiskushoz került Lovrenc és Novoszeló pusztákat át akarta venni, s ezért az udvari kamara kéri az udvari haditanácsot, hogy ne gördítsen akadályokat az átvétel elé – tehát katonai hatóság alatt volt. Úgy látszik, hogy a kamara Zamboninak adta bérbe Lovroncét és Novoszelót, mert Csejtei Pál még 1729-ben három évre bérbe vette ezeket Zamboni özvegyétől. 1731-ben Novoszelót és Szent-Lovrencet báró Zoanna Jánosnak adományozták, ki négy országos vásárt eszközölt ki Novoszelónak. Zoana János 1746-ig volt Lovrenc és Novoszeló földesura, ekkor Novoszeló a Pálffyaké lett. 1778-ban gróf Pálffy János Novoszelót és puszta Lőrincet eladta Csepéni Adamovics János királyi tanácsosnak, aki ismét eladta Cseh Mihály királyi tanácsosnak. E családé volt a XIX. században is.

A XVIII. század első felében a Zuana József által telepített német község a Duna kiöntésétől sokat szenvedett, 1876-ban nagy árvíz pusztította a falut.

Római katolikus lelkészsége 1734 óta van a falunak, anyakönyvek már 1724 óta ismeretesek.
Bácsújlakon istentisztelet helyéül 173458-ig vesszőből font viskó szolgált. 1758-ban építette a község az első templomot fatoronnyal s 18×7 m térfogattal, amely 1826-ig volt használatban. Ez évben építette a község a mostani templomot Szent Anna tiszteletére 33×13˙5 m térfogattal. A német telepítés előtt itt lakó sokácok egyházilag Bácshoz tartoztak.

[szerkesztés] A 20. század

A XX. század elején nagyobb birtokosa volt Adamovich Iván, kinek itt kastélya volt, melynek egyik részét 1840-ben a Cseh család építtette, Adamovich pedig 1905-ben megnagyobbította.

A II. világháború végén a falu németségét kitelepítették, helyükbe muzulmánok és szerb menekültek érkeztek.
A háború végéig főleg a németek használták a Szent Anna római katolikus plébánia templomot, de kitelepítésük után árván maradt. Ma katasztrofális állapotban van, talán ez a Szabadkai Egyházmegyében a legrosszabb állapotban lévő templom. A bácsújlaki templom története is hasonló mint a küllődié, előbb a szentély majd az egész tetőszerkezet tönkrement.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök